Kiadványok

saek.jpg     Semsey Andor emlékkötet

A magyar tudomány és kultúra egyik legnagyobb támogatójának, Semsey Andor születésének 175., halálának 85. évfordulója alkalmából kiadott könyv a Tiszántúli Történész Társaság kiadványa. A kötet Semsey Andor 1877 és 1904 között nyomtatásban megjelent írásait és a tiszteletére 2008. május 7-én a Magyar Tudományos Akadémia együttes, nyilvános közgyűlési osztályülésén elhangzott előadások szövegét tartalmazza gazdagon illusztrálva, mintegy másfélszáz színes képpel. A könyvhöz Pálinkás József a Magyar Tudományos Akadémia elnöke írt ajánlást. B5 formátumú, 216 oldalas, matt műnyomó papíron négy szín nyomású, fűzött – ragasztott, kemény tábla kötésű könyv, könyvesbolti ára 4000 Ft. Postai utánvéttel rendelhető a semsey@enternet.hu vagy Semsey Andor Múzeum, 4060 Balmazújváros, Debreceni u. 1. címen.

Múltunk dokumentumai

A napokban jelent meg Varjasi Imre: Az 1956-os munkástanácsok tevékenysége Hajdú-Bihar megyében című tanulmány- és forráskötete. A szerző bevezető tanulmányának első részében ír a munkástanácsok megalakulásról, azok politikai, szerepéről. A tanulmánykötet második része a Hajdú-Bihar megyében megalakult és tevékeny szerepet játszó munkástanácsokkal foglalkozik. Konkrét példákkal mutatja be azok tevékenységének irányait, politikai szerepüket és a gyárak, üzemek, intézmények életét megreformálni akaró törekvéseiket. Így többek között a szovjet csaptok kivonulásának követeléseit, a fegyveres harcokat támogató politikai sztrájk megszervezését, a gyűlölt, műveletlen, szakmailag alkalmatlan gyárigazgatók eltávolítását, a helyi forradalmi bizottmányokkal való együttműködést. S ami talán a leglényegesebb, a forradalom utóvédharcait. Ezek a példák a tanulmányban konkrétan mutatják be munkástanácsok forradalmi lépéseit. A tanulmány harmadik részében először a megyeszékhelyen, Debrecenben megalakult munkástanácsok tevékenységét elemzi, majd ezt követően egy megyei város – Hajdúböszörmény – munkástanácsainak munkáját, szerepét vizsgálja, Végül, pontos kimutatást készítetett a megye valamennyi városában, községében, településén létrejött forradalmi bizottmányok megalakulásának idejéről és vezető személyiségeiről. Azt is közli a fentiekkel párhuzamosan, hol milyen számban alakultak munkástanácsok egy-egy településen, városban, faluban. Ez az összeállítás a tanulmány egyik nagy értéke. Ez a statisztikai bemutatás azért is értékes, mert eddig ilyen jellegű munkával nem találkozhattunk. Varjasi Imre természetesen elsősorban a megye anyagát kutatta, s amit igen fontosnak tartok, áttanulmányozta az Állambiztonsági Szolgálatok Levéltárában őrzött Hajdú-Bihar megyéről szóló összesített, több száz oldalas jelentést, az úgynevezett megyei belügyi monográfiát. Az iratok között találunk névsorokat, közgyűlési jegyzőkönyveket, munkástanács határozatokat, igazolványokat, pecsétlenyomatokat, jelentéseket, leveleket. A betűhív közlésnek nagy hozadéka, láthatjuk a megfogalmazásból, a kéziratos anyagból, hogy egyszerű kétkezi munkásoktól kezdve értelmiségiekig vállaltak feladatot a munkástanácsokban. A dokumentumok vallanak arról is, hogy a munkástanácsok felelősen foglalkoztak az üzemek életével, kommunista vezetőket váltottak le, tagjaik részt vettek a forradalmi bizottmányokban. November 4. után is életképesek, tevékenyek voltak, amikor már konfrontatív politikai mozgásra nem volt lehetőség. Igen értékes a dokumentumoknak az a része is, amely a munkástanácsok megszüntetésére vonatkozik. 1956 decemberében, amikor a Kádár/kormány betiltotta a forradalmi szervezeteket, akkor a megszüntetésről, a keletkezett iratok átadásáról-átvételéről jegyzőkönyvek készültek. Persze azt nem tudhatjuk, mennyi írásos dokumentum semmisült meg.  Sok ilyen forrásközleményre volna szükség, hogy megszülethessen a munkástanácsok történetét feldolgozó országos szintézis!

     Varjasi Imre dolgozata tartalmas és alapos munka, könnyű benne eligazodni, látszik rajta, hogy képzett levéltáros dolgozata.

 Filep Tibor

 történész

 

A balmazújvárosi német református egyház anyakönyvei 1. – Születési anyakönyvek 1769–1897.

A Tiszántúli Történész Társaság Közleményei 7. 2010 (különszám)

A Tiszántúli Történész Társaság Közleményei 6. 2010

A Tiszántúli Történész Társaság Közleményei 5. 2009 (különszám)

A Tiszántúli Történész Társaság Közleményei 4. 2009
A Tiszántúli Történész Társaság Közleményei 3. 2008

A Tiszántúli Történész Társaság Közleményei 2. 2007

A Tiszántúli Történész Társaság Közleményei 1. 2006

Helytörténetírás levéltári forrásai I.

Készült a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával nka_logo_sz.jpg