Gyarmati Zsolt

gyarmati.JPGtörténész, múzeumigazgató

Románia, Székelyudvarhely, Berek sétány 2/19.

gyarmatizs@yahoo.com , miko@csszm.ro

Születési éve: 1970

Munkahely: Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda

Kutatási területe: Mentalitás és társadalomtörténet a dualizmus-kori

Erdélyben

 Székelyudvarhelyen született 1970. július 16-án. A dr. Gróza Péter (ma Tamási Áron) gimnáziumban érettségizett 1988-ban, majd Máréfalván helyettes tanárként dolgozott. 1993-tól a Babeş-Bólyai Tudo­mány­egyetem hallgatója lett Kolozsvárott és két évvel később a Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesületének (KOMATE) alelnökévé választották. 1996-ban az ELTE által Budapesten rendezett magyar-román történészhallgatók II. konferenciáján tolmács volt, és előadást tartott „Trianon problematikája a romániai magyar történészhallgató szemével" címmel. A következő évben TDK első díjat nyert „Mindennapi történések és közösségi mentalitás a századelőn, Udvarhely vármegyében" című pályamunkájával. „Az erdélyi magyar társadalom közhangulata az első világháború idején" című szakdolgozata kiváló minősítésű volt. Ekkor a Brassai Sámuel Gimnázium tanára volt Kolozsvárott. Több pályázat és ösztöndíj nyertese volt, mint például: 1999-ben Faludi Ferenc Akadémia kutatói ösztöndíj (10 hónap), 2000-ben Román-magyar kormányközi ösztöndíj (5 hónap), Domus Hungarica kutatói ösztöndíj (1,5 hónap), 2003-ban AGORA – posztdoktori ösztöndíj (2 hónap). Az ELTE-BTK társadalomtörténeti doktori programjában disszertációja témája „A századfordulós Kolozsvár naplók tükrében" volt. 2003-ban jogot végezett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Ugyanebben az évben a RODOSZ (Romániai Magyar Doktoranduszok Szövetsége) alelnöke lett és kinevezték a Csíki Székely Múzeum igazgatójának. 2006-ban az Erdélyi Múzeum Egyesület Bölcsészet-, Nyelv és Történettudományi Szakosztály alelnökévé választották.

 Publikációs jegyzék:

Önálló kötet:

1. Nyilvánosság és magánélet a békeidők Kolozsvárán. Komp-press, Kolozsvár, 2005.

Tanulmányok:

2. A két világháború közti kolozsvári művelődés főbb jellemzői. In: Istoria astăzi. Cluj, iunie 1996, nr. 42. (Buletin informativ al Asociaţiei Istoricilor din Transilvania şi Banat).

3. A „békés" Kolozsvár, 1914-1918. Előretolt Helyőrség. Kolozsvár, 1998/1.

4. Adalékok a korszerűsödő Kolozsvár történetéhez (1867-1914). Korunk, 1999/8.

5. Stiluri de viaţă urbană în Clujul de odinioară. In: Viaţă privată şi viaţă publică în mediul urban transilvănean. Studii de istoria Transilvaniei. Vol. IV. Cluj, 2000.

6. Kolozsvári kávéházak. In.: Kulcsok Kolozsvárhoz. Szeged, 2000.

7. A hátország félnyilvánossága. Az Areopolis történelmi műhely közleményei. Székelyudvarhely, 2001.

8. A magyar történetírás néhány filmkockája Tagányi Károlytól Szabó Istvánig. Korunk, 2001/5.

9. Polgári otthon a századfordulós Kolozsváron a Márki-napló tükrében. Limes, 2002. 2.

10. A Mátyás-szobor előtörténete szubjektív megközelítésben. Korunk, 2002/2.

11. Kávéházak a dualizmus kori Kolozsváron. Korunk, 2003/5.

Konferencia-kiadványok:

12. A kolozsvári hírlapirodalom az első világháború idején. In.: RODOSZ Tanulmányok. 2001.

13. A kolozsvári Főtér 50 éve, avagy „egy sajnálatos közigazgatási baleset" története (1850-1890). In.: RODOSZ-tanulmányok. Kolozsvár, 2002.

14. Napló, naplóirodalom, történeti forrás. In: RODOSZ-tanulmányok. Kolozsvár, 2003.

15. A kolozsvári prostitúció dualizmuskori szabályozása. In: RODOSZ-tanulmányok. Kolozsvár, 2004.

Cikkek:

16. Ormos Mária: Padovától Trianonig. (recenzió.), 1996. szeptember.

17. Szabadidő a kolozsvári századelőn: A korzó és a sétatér. Művelődés. Kolozsvár, 1999. április.

18. Lakner Judit: Halál a századfordulón. (recenzió.) Lélekjelenlét, 2000. 2-3.

19. Gyáni Gábor: Az utca és a szalon. (recenzió.) Erdélyi Múzeum, 2000. 3-4.

20. Új szelek és régi reflexek a mai székelyföldi román történetírásban. (recenzió, társszerző: Liviu Boar, A csík-, gyergyó- és kászonszéki románok a XIX. században.) A Csíki Székely Múzeum Évkönyve, 2005.