Gilice János

gilicze_janos.JPGlevéltáros

6900 Makó, Bajcsy-Zs. Ltp. A/2 B.l.

gilicze.janos@freemail.hu

Születési éve: 1951

Munkahelye: Csongrád Megyei Levéltár Makói Levéltára, Makó

Kutatási területe: helytörténet, családtörténet

 Makón született, általános és középiskolai tanulmányait is Makón végezte. 1969-1982 között dolgozott három évet az NDK-ban majd hét évet a közigazgatásban töltött Makón és Földeákon, és három évet a Marosmenti ÁFÉSZ-nál. Minden munkahelyén szakmai képe­sí­tést szerezett. 1982. augusztus 1-től a Csongrád megyei Levéltár Makói Fióklevéltárában dolgozik. 1988-ban középfokú, 1998-ban pedig felsőfokú szakmai képesítést szerezett (Budapest MOL 1986-1988, 1996-1998) 1989-ben munkatársi, 1998-ban pedig levéltári tanácsosi címet kapott. Tagja a Magyar Levéltáros Egyesületnek, a Makó Monog­ráfia Bizottságnak, és elnöke (megalakulásától), 1996-tól a helytörténettel foglalkozó Szirbik Miklós Társaságnak. 1990-től folyamatosan Makó város képviselőtestületének tagja, 2002-től 2006-ig alpolgármester volt. Csongrád Megye Közgyűlése kiemelkedő szakmai munkásságának és közéleti tevékenységének elismeréseként 2007. augusztus 20-án a Csongrád Megyei Önkormányzat Alkotói Díja kitüntetést adományozta.  

  Publikációs jegyzék:

 Önálló kötetek:

1. Návay Lajos politikai jegyzetei 1910-1912. Dél-Alföldi Évszázadok. 2. Békéscsaba-Szeged, 1988. 313 p. (Vígh Zoltánnal)

2. Az 1695. és 1696. évi hadjáratok és térképeik.  Makói Múzeum Füzetei. 86. Makó, 1996. 56.p.

3. Földeák. Száz Magyar Falu Könyvesháza.  (Schmidt Józseffel) 207 p.

4. Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében. Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből XXXII. Szeged, 2002. (Pál Lászlóné Szabó Zsuzsannával) 339 p.

Tanulmányok:

1. Makó Monográfiája 4. Makó története a kezdetektől 1849-ig. Makó, 1993. A város közterhei. Makó város községgazdálkodása. A csanádi püspökség makói uradalmának birtokkormányzata és gazdálkodása című fejezetek.

2. Makó Monográfiája. 5. Makó története 1849-től 1920-ig. Makó, 2002. Közrendészet, közbiztonság és tűzvédelem című fejezet

3. Csanád megye közigazgatása és tisztségviselői a püspökfőispánok idején (1699-1777). In.: Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből. X. 1986. Szeged, (Vígh Zoltánnal)

4. Földeák község áttelepülése 1845-46-ban. In: Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből. XIV. 1989. Szeged

5. Bodófalva telepítése. In: Makói Múzeum Füzetei 77. Makó, 1993.

6. Návay Lajos politikai pályája. In: Makói Múzeum Füzetei 101. Makó, 2002.

7. A Dobsa család felemelkedése. In: Makói Múzeum Füzetei 102. Makó, 2003.

8. Sántha Sándor és a véres szegvári megyegyűlés (1845. december 16.) In: A legmakaibb makai. Tanulmányok a 75 éves dr. Tóth Ferenc tiszteletére. Szeged-Makó, 2003.

9. Návay Mihály és a Damjanich család. Marosvidék. 2000. I. évf. 1. sz. Makó

10. Az 1821. évi árvíz. Marosvidék. (kulturális folyóirat) 2001. II. évf. 2. szám Makó

11. Rónay Mihály. Marosvidék. 2002. III. évf. 1. szám Makó

12. Hol szállt meg Kossuth Makón? Marosvidék. 2002. III. évf. 2. szám Makó

13. Betyárok, rablók, pandúrok Palotán. Marosvidék. 2004. V. évf. 1. szám Makó

14. Betyárvilág Lelén. Marosvidék. 2005. VI. évf. 3. szám Makó

15. Egy emlékirat és forrásértéke. In: Szirbik Miklós Társaság Füzetei. 8. Magyarcsanádi tanulmányok. Makó. 1998.

!