dr. Seres István PhD

seres-istvan.jpgturkológus – Budapest

1089 Budapest, Delej u. 51/18. 1/10.

istvan.seres@gmail.com

Születési éve: 1972

Munkahelye: MTA-ELTE Közép-ázsiai Kutatócsoport

Kutatási területe: 17-18. századi hadtörténet,

török-tatár-magyar  kapcsolatok, 17-19. századi közbintonság.

1972. április 2-án született Szarvason. Az általános iskolát Békésszentandráson, a középiskolát a szarvasi Vajda Péter Gimnáziumban végezte. 1994-ben felvételt nyert az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, ahol 2000-ben a Belső-ázsiai Tanszéken orientalista (mongol) szakos, 2002-ben pedig a Török Filológiai Tanszéken török filológusi diplomát szerzett. Ph.D fokozatát 2005 tavaszán az ELTE-BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájában szerezte meg mongol nyelvészetből a „Dariganga betyárvilág" című értekezésének sikeres megvédésével.

1996-2007 között több alkalommal végzett levéltári és néprajzi kutatást Romániában, Mongóliában és Törökországban. 2001 óta állandó résztvevője és előadója a Vám­béry Ármin életének és tudományos működésének feltárását célul kitűző dunaszer­dahelyi (Szlovákia) Vámbéry Napoknak és a Nemzetközi Vámbéry Konferenciának. Számos alkalommal volt hazai és külföldi (Mongólia, Románia, Szlovákia, Törökország) konferencia meghívott előadója.

Kutatói ösztöndíjai: Pro Renovanda Ösztöndíj (1998, 2000), Planet Leonardo (2001), Magyar Állami Ösztöndíj (2001, 2006), Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj (2004), a Néprajzi Múzeum különdíja (2004), Klebelsberg Kunó Ösztöndíj (2005), MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (2007-).

Eddig mintegy 60 cikke és tanulmánya látott napvilágot, első önálló kötete pedig 2006-ban jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában „Thököly Imre és Törökország" címmel magyar és török nyelven. Jelenleg O'sváth Pál sárréti csendbiztos életművének, valamint a sarkadi hajdúk történetének a kiadásán dolgozik.

Tiszántúli származású kutatóként különösen fontosnak tartja szülőföldje helytörténetének a kutatását, s ezen belül is Békés megyének a történetírás által sokáig mellőzött elhanyagolt bihari térsége (Sarkadi kistérség) múltjának minél részletesebb feltá­rását.

2007. január 1. óta az MTA-ELTE Közép-ázsiai Kutatócsoportjának segédmunkatársa.

Publikációs jegyzék:

1. Adatok Szegedinác Péró életéhez. In: Az értelem bátorsága – Tanulmányok Perjés Géza emlékére. (Szerk. Hausner Gábor; a szerkesztésben közreműködött: Csákváry Ferenc, Kincses Katalin Mária, Mészáros Kálmán, Tóth Ferenc.) Argumentum, Budapest, 2005. 629-643.

2. Adatok Zsáka és a zsákai vár kuruckori történetéhez. In: Rálátás. Zsákai helytörténeti – honismereti, kulturális tájékoztató. (Szerk. Dankó Imre.) III. évfolyam, 4. szám – 2002. negyedik negyedév. 1-10.

3. „Az aradiak és a komádiak harca" – Egy szerb népballada történelmi háttere és Szu­nyogh György kuruc főkapitány aradi fogsága 1704-1706-ban. In: A Debreceni Déry Múzeum Évkönyve. 2002-2003. (Szerk. Máthé Márta és Magyari Márta.) Debrecen, 2003. (A debreceni Déry Múzeum Kiadványai LXXVI.) 135-171.

4. Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban (1704, 1706, 1708). In: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. Békéscsaba, 2006. 199-257.

5. Csora Batir – Egy nogáj hősének Kúnos Ignác gyűjtéseiben. In: Függőkert. Orientalisztikai tanulmányok. (Szerk. Csirkés Ferenc Péter, Csorba György, Sudár Balázs és Takács Zoltán.) Budapest, 2003. 174-242.

6. Csulay Imre jelentései II. Rákóczi Ferencnek a török földre menekült erdélyi kurucokról, 1706-1708. Hadtörténelmi Közlemények 116 (2003) 847-875.

7. Dariganga mondák egy népszerű mongol betyárdal keletkezéséről. In: Helyszellemek kultusza Mongóliában. [Őseink nyomában Belső-Ázsiában 3.] (Szerk. Birtalan Ágnes.) Budapest, 2004. 199-228.

8. Egy krími tatár nemesúr II. Rákóczi Ferenc udvarában. In: Tanulmánykötet Heckenast Gusztáv emlékére. A Miskolcon, 2000. március 24-25. napján megtartott emlékkonferencia előadásai. (Szerk. Bessenyei József.) Miskolc, 2001. 102-119.

9. Egy román „gerillavezér" a Rákóczi-szabadságharcban. Adatok Fekete Vaszil kuruc kapitány életéhez. In: Pro Minoritate 2002/Tavasz. 181-201.

10. A francia segédcsapatok téli szállásának terve Erdélyben 1678 telén. In: Európai szemmel – Tanulmányok Köpeczi Béla tiszteletére. Budapest, 2007. 39-46.

11. „Gyöngyös kám"-tól „Batu mongol magyar hadjáratá"-ig (Abulgázi Bahadir és Rasi­daddin krónikáinak első magyar kutatói). In: A kísérlet folytatódik – II. Nemzetközi Vám­béry Konferencia. (Összeállította: Dobrovits Mihály.) Lilium Aurum, Dunaszerda­hely, 2005. 164-225. [Vámbéry Tanulmányok 2.]

12. A hegyaljai felkelők kapcsolata a török Portával. In: Hegyaljai felkelés 1697. Tanulmányok a felkelés 300. évfordulójára. (Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 36.) Sárospatak, 2000. 213-223.

13. Iktári Bethlen István és Rhédey Ferenc ismeretlen hajdútelepítő oklevelei. Hajdúk a zsákai várhoz tartozó jószágokon. Hadtörténelmi Közlemények 117. (2004) 1234-1241.

14. A „Kubínyi-expedíció", Thaly Kálmán és Vámbéry Ármin. In: A közdelemnek vége, s még sincs vége. IV. Nemzetközi Vámbéry Konferencia. (Összeállította: Dobrovits Mihály.) Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2007. 119-147. [Vámbéry Tanulmányok 4.]

15. Lólopás a mongol betyárokkal kapcsolatos népköltészeti emlékekben. In: Orientalista Nap 2000. (Szerk. Birtalan Ágnes és Yamaji Masanori.) MTA Orientalisztikai Bizottság, ELTE Orientalisztikai Intézet Budapest, 2001. 183-201.

16. Ludányi Bay András törökországi küldetése 1707-ben. In: Rákóczi-kori tudományos ülésszak II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosótársai, valamint Vay Ádám hamvai hazahozatalának 90. évfordulója alkalmából 1996. október 25. (Szerk. Heckenast Gusztáv, Molnár Sándor és Németh Péter.) Vaja, 1997. 46-64.

17. A mongol betyárok titkos fegyvere, a šilbenii uurga (Egy néprajzi gyűjtőút tanulságai). In: Orientalista Nap 2001. (Szerk. Birtalan Ágnes és Yamaji Masanori.) MTA Orientalisztikai Bizottság, ELTE Orientalisztikai Intézet Budapest, 2002. 103-116.

18. A nógrádi „Vitézlő Rend" Thököly Imre Habsburg-ellenes harcaiban. In: Rákóczi állama Európában. Konferencia a szécsényi országgyűlés 300. évfordulója emlékére. 2005. Szeptember 15-16-17. Szécsény. (Szerk. Bagyinszki Istvánné és Balogh Zoltán.) Salgótarján, 2006. 154-170. [Discussiones Neogradienses 9.]

19. Protestáns lelkészek és a Thököly-emigráció. Credo – Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata 11. (2005) 228-251.

20. Rác katonák II. Rákóczi Ferenc hadseregében. In: A pécsi egyházmegye a 17-18. században. (Szerk. Fedeles Tamás és Varga Szabolcs.) Pécs, 2005. 67-91. [Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis I.]

21. A Rákóczi-emigráció kutatásának törökországi forrásai. In: A Rákóczi-szabadságharc és Kelet-Európa I. köt. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. évfordulójára. [A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 45.] (Szerk. Tamás Edit.) Sárospatak, 2003. 395-309.

22. II. Rákóczi Ferenc török katonái 1708-ban. In: Keletkutatás 1996 tavasz. 91-98.

23. Rákóczi Rodostója. História 2004/1. 34-35.

24. Régi sárréti betyárokról. In: Rálátás. Zsákai helytörténeti – honismereti, kulturális tá­jé­koztató. (Szerk. Dankó Imre) IV. évfolyam, 2. szám – 2003. második negyedév. 19-27.

25. Rejtett kutak, titkos itatók a mongol-kínai határon, és a dariganga betyárok három próbája. In: Helyszellemek kultusza Mongóliában. (Szerk. Birtalan Ágnes.) Budapest, 2004. 229-242. [Őseink nyomában Belső-Ázsiában 3.]

26. A Szarvas környéki folyami átkelők katonai szerepe és a szarvasi vár helyreállításának terve a Rákóczi-szabadságharcban. In: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 21. Békéscsaba, 2000. 237-261.

27. Szoboszlay Sámuel kuruc kapitány és Sólyomkő védelme 1703-1709. In: Jubileumi Rákóczi Évek 3. 2003-2011. Istennel a hazáért és a szabadságért. (Szerk. Dukret Géza.) Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. H. n., 2005. 123-144.

28. Thököly Imre emigráns hadseregének tisztikara Törökországban a karlócai béketárgyalások idején (1698-1699). Hadtörténelmi Közlemények 118. (2005) 424-500.

29. Thököly Imre és Törökország – İmre Thököly ve Türkiye. Magyar-Török Baráti Társaság, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006.

30. Thököly Imre gályarabságra ítélt katonái Törökországban, 1696-1699. In: Írott és tárgyi emlékek kutatója. Emlékkönyv Bánkúti Imre 75. születésnapjára. (Szerk. Mészáros Kálmán.) Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 2002. 137-147.

31. A törökországi bujdosók sírhelyei és a magyar tudóstársadalom. Magyar Tudomány – A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata, 12. (2006) 166. évf. 1464-1475.

32. Újabb adatok Kúnos Ignácnak az I. világháborús hadifogolytáborokban folytatott turkológiai kutatásaihoz. In: Az előkelő idegen. III. Nemzetközi Vámbéry Konferencia. (Összeállította: Dobrovits Mihály.) Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2006. 152-194. [Vám­béry Tanulmányok 3.]

33. Vámbéry Ármin közép-ázsiai útja a Budenz Józsefhez írott levelei tükrében. In: A megtalált örökség. I. Nemzetközi Vámbéry Konferencia. (Összeállította: Dobrovits Mihály.) Dunaszerdahely, 2003. [Vámbéry Tanulmányok I.] 74-104.

34. A zsákmányszerző útra induló dariganga betyárok felszerelése. In: Mindenes gyűjtemény I. Tanulmányok Küllős Imola 60. születésnapjára. (Szerk. Csörsz Rumen István.) Budapest, 2005. 213-241. [Artes Populares 21.]

35. 18. századi magyar híradások a volgai kalmükökről. In: Bolor-un gerel – Kristályfény – Crystal-Splendour. Tanulmányok Kara György professzor 70. születésnapjának tiszteletére. II. (Szerk. Birtalan Ágnes és Rákos Attila.) Eötvös Lóránd Tudományegyetem Belső-ázsiai Tanszék – Magyar Tudományos Akadémia, Altajisztikai Kutatócsoport, Budapest, 2005. 697-703.

!