dr. Papp Sándor PhD

papp-sandor-1.JPGtörténész, egyetemi oktató – Szeged

6724 Szeged, Rigó u. 24. C/B. fsz. 3.

papps@hist.u-szeged.hu

Születési éve: 1968

Munkahelye: KRE BTK Kora újkori magyar és egyetemes történeti tanszék, SZTE BTK Középkori és koraújkori magyar történeti tanszék

Kutatási területe: Oszmán Birodalom és Magyarország a 16-17. században

Papp Sándor László 1965. április 5-én született Gyo­mán. Felesége Papp Sándorné, született Pozojévich Ildikó, történelem-német szakos tanár. Gyermekei, Papp Sándor János, Papp Péter László és Papp Dániel Áron 2001. június 7-én születtek Szegeden és Papp Ákos András, aki 2005. december 24-én született Heidelbergben.

Felsőfokú tanulmányait az 1985/86. tanévben kezdte a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán. Előmenetele alapján a III. évtől áthallgatott a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészkarára, és megkezdte a történelem mellett az altajisztika szakot is, ahol a régi török népek nyelveivel, kultúrájával, korai magyar-török kapcsolatokkal foglalkozott.

1989 augusztusától egy féléven keresztül Törökországban, Izmirben az Ege (Égei) Egyetemen tanult. A ma beszélt törökországi török nyelv elsajátítása mellett az arab betűvel írt oszmán-török szövegek tanulmányozását is elkezdte. Az Izmirben eltöltött idő végérvényesen az Oszmán Birodalom múltjához és a magyar-török történelmi érintkezésekhez kötötte tudományos érdeklődését.

Hazaérkezése után a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola történelem tanszékén először demonstrátorként, majd tanársegédként kapcsolódott be az oktatásba: a honfoglalás előtti török-magyar kapcsolatokból vezetett szemináriumokat, majd félbeszakítva az altajisztikai tanulmányait, jelentkezett a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Török Tanszékére.

1992 nyarán kéthónapos kutatóúton vett részt Ankarában és Isztambulban. Ez a két hónap a Törökországban folytatott kutatásai nyitányát jelentette. Azóta is rendszeresen gyűjti az isztambuli levéltárakban a magyar történelemre vonatkozó adatokat.

1994 őszén megnyerte a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjat, s ezek után sorban hat újabb támogatást, amelyek segítségével elkezdte a doktori tanulmányait Bécsben, az Orientalisztikai Intézetben (Universität Wien, Institut für Orientalistik). Az ausztriai tanulmányai két és fél évig tartottak, hazajövetele után másfél évvel, 1998. június 29-én védte meg disszertációját a Bécsi Egyetemen, ahol megkapta a PhD. (Doktor Philosophiae) tudományos fokozatot. Emellett rendszeres kutatásokat folytatott a Haus-, Hof- und Staatsarchiv, a Na­tional­bibliothek és a Kriegsarchiv anyagában, ahol elsősorban Erdélyre vonatkozó török nyelvű levéltári anyagot gyűjtött, lehetőségei szerint a legteljesebben. Ezekről mikrofilmet illetve fénymásolatot készíttett. A bécsi évei tudományos eredménye az első könyve, amelyet az Osztrák Tudományos Akadémia adott ki: Die Verleihungs-, Be­kräftigungs- und Vertragsurkunden der Osmanen für Ungarn und Siebenbürgen. Eine quellenkritische Untersuchung. Wien, 2003. 407 oldal. Schriften der Balkan-Kom­mis­sion der Österreichischen Akademie der Wissenschaften Nr. 42. A Collegium Hungari­cumban 2004 februárjában tartottak könyvbemutatót, ahol Prof. Dr. Claudia Römer és Dr. Ernst Dieter Petritsch mutatta be a munkáját.

A Haus-, Hof- und Staatsarchivban elkezdte feldolgozni a magyar-török kapcsolatok szempontjából nagyon értékes Turcica [ÖStA, HHStA Türkei I (Turcica)] és Hungarica (ÖStA, HHStA Ungarische Akten (Hungarica), allgemeine Akten) anyagot, ahol a témája magyar, latin és német forrásait gyűjtötte. Ezt a kutatást még kétszer, 1999-ben Bécsben a Collegium Hungaricum 2 hónapos, s 2003-ban az Action Ös­terreich-Ungarn egy hónapos ösztöndíja segítségével folytatta tovább.

Miután Bécsből hazajött, párhuzamosan tanított egy félévet a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán és a szegedi József Attila Tudományegyetemen, majd 1997 áprilisától hivatalosan is ez utóbbi intézetben volt főállásban, eleinte mint tanársegéd, később mint adjunktus, és docens. Ezzel egy időben megkapta a fiatal magyar kutatók számára kiírt Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, amit 2002-ben dicséretes eredménnyel zárt.

1999-ben egy nagyon megtisztelő felkérés alapján megpályázta és elnyerte a Károli Gáspár Református Egyetem Koraújkori Történelmi Tanszéke tanszékvezető docensi állását.

Az utóbbi ideig több tudományos társasági tagság mellett két társadalmi megbízatást vállalt. Egyrészt a MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Filozófiai és Történettudományi Szakbizottsága Magyar Történeti Munkabizottsága tikárságát vállalta el, erről azonban a tanszékvezetői megbízatása miatt le kellett mondania. Másrészt bekerült az AETAS c. történeti szakfolyóirat szerkesztőségébe, ahol az Oszmán Birodalom megalakulása 700. évfordulója kapcsán egy „törökös" számot (1999/4) szerkesztett európai és törökországi jeles szakemberek bevonásával. Szerkesztői debütálása óta két újabb kötetet jelentett meg, s a következő (2008) a jövő évi harmadik szám lesz. 

Eddig három OTKA kutatási témát vezetett. Ezek közül a „Török-erdélyi diplomáciai kapcsolatok a XVII. században"(OTKA nyilvántartási szám: F 030437) az alapját jelenti a jelenleg is folyó eddig legnagyobb formátumú kutatásának. A másik témával a Károli Gáspár Református Egyetemre kerülése után a tanszék nevében pályázott, melynek témája „Bethlen Gábor kiadatlan diplomáciai levelezésének a feltárása" (OTKA nyilvántartási száma: T 34130) kifejezetten összefüggött az intézmény református profiljával. A futamidő alatt, illetve azóta is folyamatosan gyűjtik, és egy adatbázisba illesztik a feltárt Bethlen-levelezést. A számítógépen kezelt adatbázis közel 2000 tételből áll, internetről elérhető, folyamatosan bővül. A kutatás közben 260-70 darab kiadatlan Bethlen-levelet is eredményezett. 

2003. év szeptember utolsó hetében nemzetközi konferenciát szervezte a II. Rákóczi Ferenc irányításával kitört szabadságharc 300. évfordulójára („II. Rákóczi Ferenc és Európa.") A rendezvény nem egyedül a Károli Gáspár Református Egyetem Kora Újkori Magyar és Egyetemes Történeti Tanszéke, hanem több budapesti és vidéki társintézmény (ELTE, Hadtörténeti Intézet, Balassi Intézet, CEU, Berzsenyi Dániel Főiskola Francia Tanszéke stb.) közös erőfeszítésének eredményeként valósult meg, a központi szerep azonban a tanszékükre hárult.

2004-ben elnyerte az Amerikai Kutatási Intézet Mellon Ösztöndíját (Mellon Fellowships and Funds of the American Research Institute in Turkey), amelynek a segítségével három hónapot Isztambulban töltött. A kutatásai elsősorban a 17. századra vonatkoztak, de kiterjedtek az addig kevésbé ismert kézirattárak oklevélmásolatokat és krónikákat őrző gyűjteményei felé. Digitális fényképezőgéppel 17 kiadatlan kötetet fényképezett le és készített belőle CD-t, amelynek egy példányát leadta a Magyar Országos Levéltárba.

A bécsi doktorálásához hasonlóan hosszúra nyúlt kutatásait 2005-2006-os években az Alexander von Humboldt-Stiftung támogatásával a heidelbergi Karl-Ruprecht-Universität-en folytatta. Szűkebben vett anyaintézménye az ottani orientalisztikai intézet (Seminar für Sprachen und Kulturen des Vorderen Orients) volt. Itt tanárként is kipróbálhatta magát, hiszen a három féléven keresztül oszmán diplomatikai és paleográfiai stúdiumokat vezetett. 2006 nyarán egy hónapon keresztül a londoni levéltárak és könyvtárak anyagában dolgozott, amelyet a Humboldt-Europa Stipendium támogatott.

Az eddigi munkásságát egy könyv, három önálló könyv értékű (160 ezer n-et meghaladó) tanulmány, negyvenhárom könyvfejezet, tanulmány és fordítás jelzi, melyeknek fele magyar, fele pedig német, angol és török nyelven jelent meg.

Publikációs jegyzék:

Könyv és könyv értékű tanulmány (160 ezer n-t meghaladó):

1. Die Verleihungs-, Bekräftigungs- und Vertragsurkunden der Osmanen für Ungarn und Siebenbürgen. Eine quellenkritische Untersuchung. Wien, 2003. 407. old. Schriften der Balkan-Kommission der Österreichischen Akademie der Wissenschaften Nr. 42.

2. Magyarország és az Oszmán Birodalom (a kezdetektől1540-ig). Közép-Európa harca a török ellen a 16. század első felében. (Szerk.: Zombori, István) Budapest, 2004. 37-90. METEM és Historia Ecclesiastica Hungarica

3. Hungary and the Ottoman Empire (From the Beginning to 1540). Fight Against the Turk in Central-Europe in the First Half of the 16th Century. (Ed.: Zombori István) Budapest, 2004. 37-90. METEM and Historia Ecclesiastica Hungarica

4. II. Rákóczi György és a Porta. Erdély virágkorának alkonya. (Kiadás alatt)

  Könyvfejezet:

5. Török kérdés Mátyás korában. Mátyás király emlékére halálának 500. évfordulóján. (szerk.: Szegfű László) Szeged, 1990. p. 21-28. Belvedere Meridionale Kiskönyvtár.

6. A steppe a XIII. században. A tatárok kivonulásának 750. évfordulójára.  (szerk.: Szegfű László) Szeged, 1992. p. 4-9. Belvedere Meridionale Kiskönyvtár.

7. Gondolatok Bocskai István szultáni megerősítéseihez. (Szerk.: Szegfű László)[„Nem búcsúzom..." Emlékkönyv Benda Kálmán tiszteletére.] Szeged, 1994. p. 34-39.  Belvedere Meridionale Kiskönyvtár.

8. Ferdinánd király érvei a portán Erdély 1551. évi megszállása mellett. (Leadva 1999. novemberében a MTA külön kiadványa számára) p. 1-17.

9. Musztafa szegedi szandzsákbég és az 1550. évi török-magyar kárrendezési kísérlet. In: A régió kulturális központja, Szeged. Fejezetek Szeged város kultúrtörténetéből. (Szerk.: T. Molnár Gizella) Szeged, 1999. p. 27-44.

10. Türk-Macar Diplomatik Münasebetleri Başlangıçtan Ortaçağ Macar Krallığı Düşme­sine Kadar (Török-magyar diplomáciai kapcsolatok a kezdetektől a középkori Magyar Királyság bukásáig.) (Hazırlayan: Yard. Doç. Turan Gökçe) İzmir, 2000. Türk Ocakları İzmir Şubesi pp. 91-107.

11. Macar ve Erdel kralı olan Bocskai‘nin halefleri. (Tadil edilen beràt-i hümàyòn tarih­çe­si.) (Leadva a Török Történeti Társaságnál, a CIEPO 2000. kötetében jelenik meg.)

12. Török-magyar tárgyalások és szerződéskötés 1605-ben. (Szerk.: Violet Barbu és Tüdős Kinga) Historia Manet. Volum Omagial Demény Lajos (Emlékkönyv) Bukarest-Kolozs­vár, 2001. 119-135.

13. A steppe a XIII. században. in: Professoribus Salutem. (Szerk.: Döbör András-Jancsák Csaba-Kiss Gábor Ferenc-Nagy Tamás) Találkozások neves történészekkel. Szeged, 2001. 115-121. Belvedere-Meridionale

14. Christian Vassals on the Northwest Border of the Ottoman Empire. The Turcs Tom. 3. Ottomans Ankara, 2002. 719-730. Yeni Türkiye Publications

15. Eflak ve Boğdan Voyvodalarının Ahidnameleri üzerine bir inceleme: Osmanlı İmpa­ra­tor­luguğnun Kuzeybatı Hududundaki Hıristiyan Vassal Ülkeleri. Türkler 10. cild. Ankara, 2002. 744-753. Yeni Türkiye Yayınları

16. Egy ismeretlen dél-dunántúli török palánk: Berkigát. In A Hódoltság régészeti kutatása. (Szerk.: Gerelyes Ibolya-Kovács Gyöngyi) Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2002 Opuscula Hungarica III. 129-136.

17. Movements of the Hungarian Estates and the Ottoman Empire at the Turn of the 17th and the 18th Centuries. Mediterrán Tanulmányok, Études sur la région Méditerranéenne 11 (2002) Université de Szeged, Départment d'Histoire Moderne et d'Études Médittera­néennes 125-136.

18. Berkigát: an Unknown Turkish Palisade in Southern Transdanubia. Archaeology of the Ottoman Period in Hungary. (Ed.: Gerelyes, Ibolya-Kovács, Gyöngyi) Budapest, 2003. Hungarian National Museum

19. Macar ve Erdel Kralı Olan Bocskai'nin Halifeleri (Tahdil Edilen Bir Berat-i hümayun). CIÉPO Osmanlı Öncesi ve Osmanlı Araştırmaları Uluslararası Komitesi XIV. Sem­po­zyu­mu Bildirileri. (18-22. Eylül 2000, Çeşme) Ankara, 2004. 557-580. Türk Tarih Ku­rumu

20. Die Osmanische Diplomatie des Rákóczi-Freiheitskampfes. (1703-1711). Studii şi cer­cetări de Turkologie contemporană. Omagiu Professorului Mihai Maxim. (Coordina­tor: Felezeu, Călin) Cluj-Napoca, 2004. 73-87. Editura Tribuna

21. Krimitatarische und ungarische Interessengemeinschaft während des Rákóczi-Freiheits­kampfes. Európa és Magyarország II. Rákóczi Ferenc korában / Europe and Hungary in the Age of Ferenc II Rákóczi. (ed.: Papp, Sándor-Tóth, Ferenc) Budapest, 2004. (Studia Caroliensia 2004/3-4.) 63-78.

22. Ottoman Accounts of the Hungarian Movements against the Habsburgs at the Turn of the 17th and the 18th Centuries. Frontiers of Ottoman studies II. (ed.: Imber, Colin-Kiyo­taki, Keiko) 37-48. London-New York, 2005. I. B. Tauris.

23. Az első Habsburg-oszmán békeszerződés kétféle értelmezése, avagy Erdély két hatalom vonzásában. Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékének. 2005. 493-518. Argumentum K.

24. Papp, Sándor: A zsitvatoroki békéhez vezető út. Egy állítólagos Habsburg ígéret hátteréhez. „Frigy és békesség legyen …" A bécsi és a zsitvatoroki béke. A Bocskai-sza­badságharc 400. évfordulójára. VIII. Debrecen, 2006. 267-298. A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közös kiadása.

25. Papp, Sándor: Thököly Imrének és Közép-Magyarország népének kiállított szultáni szerződéslevél. İmre Thököly ve Orta Macaristan halkına verilen ahidname-i hümayun. Seres István: Thököly Imre és Törökország. Imre Thököly ve Türkiye. Budapest, 2006. 278-289. Akadémiai Kiadó – Török-Magyar  Baráti Társaság.

26. Papp, Sándor: „Költ Zildicse hónapban azaz júliusban." A fordításban fennmaradt vagy nem törökül írt oszmán okmányok dátumaihoz. Dixit et salvavi animam meam. Tanulmányok a 65 éves Szegfű László tiszteletére. Szeged, 2007. Belvedere Meridionale K.

Tudományos közlemények:

27. Három török dokumentum Barcsai Ákos erdélyi fejedelem hatalomra kerüléséről. Szeged, 1991. p. 21-31. Acta Academiae Paedagogicae Szegediensis. Sectio Humana 1989-1990.

28. Egy magyar keletkutató Németországban: Matuz József. Aetas 3(1992) p. 106-114.

29. Az oszmán hódítás török szemmel. Beszélgetés Halil İnalcık professzorral. Belvedere Meri­dionale 9 (1997) p. 164-170.

30. Türkische Dokumente zur Geschichte des Fürstentums Siebenbürgen. Mediterrán Tanul­mányok (Études sur la Région Mediterranéenne) 8 (1998) p. 57-76.

31. Diplomatische Bemühungen der habsburgischen Seite um Siebenbürgen in den Jahren 1551 und 1552. Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes 89(1999) pp. 109-133.

32. II. Murád szultán és I. Ulászló lengyel és magyar király 1444. évi békekötése. Acta His­torica Tomus CIX. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. (Szerk.: Dr. Tóth Sándor László) Szeged, 1999. p. 47-62.

33. Székely Mózes erdélyi fejedelem hatalomra kerülésének diplomáciai tanulságai, avagy egy nagyvezíri előterjesztés (telhîs) keletkezése. Aetas 1999/4. pp. 71-88.

34. Német gyermekek nyaralása 1918-ban Magyarországon. Belvedere Meridionale 11. (1999 február-március) 1-2. szám p. 7-11.

35. Magyarul fennmaradt török iratok datálási problémái. Mult-kor c. internettes történeti folyóirat www.mult-kor.hu (2001. szeptemberi szám)

36. Der ungarisch-türkische Friedensvertrag im Jahre 1444. Chronica, Annual of the Institute of History University of Szeged 1(2001) 67-78.

37. Keresztény vazallusok az Oszmán Birodalom észak-nyugati határainál. Diplomatikai vizsgálat a román vajdák szultáni ahdnáméi körül. Aetas 2002/1 (Szeged) 67-96.

38. Magyar rendi mozgalmak és az Oszmán Birodalom a 17-18. század fordulóján. Acta Uni­versitatis Szegediensis, Acta historica Tomus CXVI (2002) 129-136.

39. Kárrendezési kísérletek a hódoltságban az 1547. évi békekötés után. Keletkutatás 1996. ősz – 2002. tavasz. A Kőrösi Csoma Társaság folyóirata (Budapest) 141-160.

40. Hadnagy Szabolcs-Papp Sándor: Békekötési kísérlet a tizenöt éves háború idején, 1601-ben. Aetas 18 (2003/3) p. 118-153.

41. Rákóczi József hatalomra kerülési kísérlete és a Porta: Forráskritikai vizsgálatok. In: A Rákóczi-szabadságharc és Közép-Európa: Tamás, Edit (Szerk.): Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. évfordulójára I. Sárospatak, 2003. p. 241-294. A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 45.

42. Szabadság vagy járom?A török segítség kérdése a XVII. század végi magyar rendi mozgalmak idején. Studia ad tricentennarium belli principis Francisci Rákóczi pro partia et libertate. Hadtörténelmi Közlemények 116 (2003/2-3.) p. 633-669.

43. A Rákóczi-szabadságharc török diplomáciája. Századok 138 (2004/4) 793-821.

44. From a Transylvanian principality to an Ottoman sanjak. The life of Páf Márkházi, a Hungarian renegade. Chronica 4(2004) 57-67.

45. Critical survey of letter of donation, confirmation and that of agreement issued by the Ottoman sultans for the ruler of Hungary and Transylvania. Chronica 4(2004) 126-128.

46. Bocskai István török politikája a felkelés előestélyén. Hadtörténelmi Közlemények 117 (2004/4) 1198-1211.

47. Krími tatár és magyar érdekazonosság a Rákóczi-szabadságharc idején. Végvári dicsőség nyomában. Tanulmányok Balassi Bálintról és koráról. Szeged, 2004. 41-56. Belvedere Kiskönyvtár 16.

48. Homonai Drugeth Bálint fellépése Bocskai örököseként. Studia Caroliensia 2006/1. 133-152.

Fordítások:

49. Feridun M. Emecen: Egy régi imágó újbóli felfedezése: Oguz hagyomány és Közép-Ázsia ismerete az első oszmán krónikákban. Aetas 1999/4 pp. 19-26. (fordítás török nyelvről)

50. Claudia Römer: Egy, a 15 éves háborúból származó oszmán sírkő Steyersbergben, Alsó-Ausztriában. Aetas 1999/4 pp. 66-70. (fordítás német nyelvről)

51. „Én azonban azt gondolom, hogy nekünk még hosszú ideig forráskiadásra lesz szükségünk." Beszélgetés Markus Köhbachhal, a Bécsi Egyetem Orientalisztikai Intézetének vezetőjével. (Beszélgetést készítette Papp Sándor) Aetas 1999/4 pp. 168-172. (fordítás német nyelvről)

52. Markus Köhbach: Çasar vagy imperator? A római császárok oszmánok által használt megszólításairól a zsitvatoroki békét követően. Aetas 1999/4 pp. 177-183. (fordítás német nyelvről)

53. İdris Bostan: A szultáni ágyúöntő műhelyben (Tophâne-i Âmire) folyó tevékenység a 16. század elején. (fordítás török nyelvből) Aetas 2003/2 5-20.

54. Feridun M. Emecen: Az oszmán állam sztyeppei határai és a moldvai kijáró. (fordítás török nyelvből) Aetas 2003/2 21-29.

55. Bayram Nazır: Kísérletek Kossuth Lajos Kütahjából való megszöktetésére és az Oszmán Birodalom által tett ellenintézkedések. (fordítás török nyelvből) Aetas 2003/2 97-100.

56. Ebubekir Sofuoğlu: Az Oszmán Birodalom és a magyar menekültek kiadatásának megtagadása. (fordítás török nyelvből) Aetas 2003/2 101-108.

 Recenziók:

57. Erdély és a török Porta viszonya a mai román történetírásban. Cristina Feneşan: Consti­tuirea principatului autonom al Transilvaniei. Editura Enciclopedică, Bucureşti, 1997. 347. old. Aetas 2003/2 189-195.

!