dr. Örsi Julianna PhD

orsi-juli.JPGa néprajztudomány kandidátusa, múzeumigazgató

5420 Túrkeve, Deák Ferenc u. 4.

mustkeve@enternet.hu

Születési éve: 1950

Munkahelye: Finta Múzeum, Túrkeve

Kutatási területe: mikrotársadalom, lokális és vérségi közösségek

a 18-20. században; életmódkutatás, családkutatás

1950. október 21-én született Karcagon. Általános és középiskolai ta­nulmányait szülővárosában végezte. A Kossuth Lajos Tudo­mány­egyetem (Debrecen) történelem-néprajz szakán szerezett egyetemi dip­lomát. Ugyanott doktorált 1982-ben. A néprajztudomány kan­di­dá­tusi fokozatát a Magyar Tudományos Akadémiától kapta meg 1992-ben sikeres védése eredményeként, majd 2004-ben a Debreceni Egyetemen sikeresen habilitált.

Munkáltatója 1974 óta a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága. 1982-ig a karcagi Györffy István Nagykun Múzeum muzeológusa volt, azóta a túrkevei Finta Múzeum igazgatójaként dolgozik.

Tudományos tevékenységét az egyetemi évei alatt kezdte el. Sikeres tudományos diákköri dolgozata után két tanulmányt is készített, amelyek megjelentek az Ethnographia szakfolyóiratban illetve egy Hajdú-Bihar megyei múzeumi kiadványban. Az 1970-ben megkezdett néprajzi kutatómunkáját azóta is folyamatosan végzi. Magyarország szinte minden régiójában végezett már kutatást, de a legtöbb általa megvizsgált kutatópont az Alföldön található. Kutatásai középpontjában mindig az ember és az őt körülvevő közösség áll, legyen az múlt- vagy jelenvizsgálat. Történeti, néprajzi, demográfiai és szociológiai módszerekkel dolgozik. A terepmunkára, levéltári és múzeumi kutatásra épülő tanulmányai elsősorban a Kárpát-medence falusi és mezővárosi közösségeinek 18-20. századi működését elemzik. Különösen sok időt szentelt a család, a vérrokoni kapcsolatok vizsgálatának. Nagyon sokat dolgozik munkaközösségekben, részt vett országos kutatási főirányok témáinak kutatásában. Kutatásai során több tudományos intézettel került munkakapcsolatba az elmúlt évtizedekben (ELTE Szociológiai Tanszék, KLTE Néprajzi Tanszék, KSH Népességtudományi Intézet, MTA Néprajzi Kutató Intézet, Alföldi Regionális Kutatási Központ stb.). Eddig két az OTKA által is támogatott kutatási projektje volt (A Nagykunság társadalomszervezete a 18-20. században, Házassági kapcsolatrendszerek a Kárpát-medencében). 2001-ben elkészítette a „Lokális közösségek, vérségi csoportok és az egyén helye, szerepe a változó társadalomban" című projektet, amelynek megvalósítása konzorciumban jelenleg is tart (5/162/2001. sz. NKFP projekt). E kutatások kutatóhelyeken és team-ekben folynak. Projektvezetőként kandidátusokat, phd-jelölteket és egyetemi-, főiskolai hallgatókat egyaránt bevont a munkákba. 2006-tól ismét szervez és irányít egy régiós tudományos kutatást (kistérségek összahasonlító vizsgálata), amely 2 évig folyik majd. Az általa összeállított projekt („Nemzedékek kutatóúton" című ROP-3.3.1-05/1-2006-02-0007/37 sz.ámú) a felsőfokú intézmények és civil szervezetek összefogásával (Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezógazadsági Fakultása, MTA JNSZ M. Tudományos Egyesület, Túrkevei Kulturális Egyesület) uniós támogatás révén valósul meg.

Írásai önálló kötetekben, tanulmánykötetekben, monográfiákban, szakfolyóiratokban és népszerűsítő kiadványokban jelentek meg. Nyolc könyvet írt és kilencet szerkesztett. Tanulmányai száma meghaladja a százat. Publicisztikai írásai többsége városi újságokban jelentek meg. 1996-2002 között főszerkesztője volt a Túrkeve című önkormányzati lapnak is. 2004-ben kiadóként és főszerkesztőként elindította a Múzeumpont című, az Észak-Alföldi Régió múzeumturisztikai lapját.

1990 óta számos nemzetközi konferencián nyílott lehetősége arra, hogy kutatási eredményeit közé tegye (Ausztria, Észtország, Hollandia, India, Izrael, Norvégia, Románia, Szerbia). Külföldi kutatóúton eddig Romániában, Szerbiában és Udmurtiában járt.

Több nemzetközi és hazai szervezetnek a tagja (International Society for Ethnology and Folklore, International Society for Folk Narrative Research, Magyar Néprajzi Társaság, Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, Magyar Múzeumi Történész Társulat, Magyar Irodalomtörténeti Társaság, MTA Köztestülete, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Testület, Magyar Népfőiskolai Társaság, Pulszky Társaság). Vezetőségi tisztséget tölt be a Szűcs Sándor Tájkutató Alapítványban – elnökségi tag, az MTA Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesületben – elnök, a Finta Múzeumért Alapítványban – társelnök, a Túrkevei Kulturális Egyesületben – titkár.

1997 óta oktat néprajz-szociológiát a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Főiskolai Karán Mezőtúron. 2000 óta címzetes főiskolai tanárként óraadó. 2004-ben a Szolnoki Főiskola is felkérte a néprajz tantárgy oktatására.

Munkássága elismeréseként a következő kitüntetésekben, díjakban részesült: 1978, 1982: Szol­nok megye Kultúrájáért – nívódíj; 1980: Miniszteri dicséret; 1982: Gunda Béla-díj; 1984: Jankó János-díj; 1988: Szocialista kultúráért; 1993: Nagykunságért-díj; 1997: Szűcs Sándor tájku­tató díj; 2000: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közművelődési-díja; 2000: Túrkeve városért-díj.

A tudományos és múzeológusi munka mellett jelentős időt fordít a tudomány és nemzeti örökségünk népszerűsítésére. Teszi ezt intézményvezetőként, tanárként és civil szervezetek önkénteseként.

Publikációs jegyzék:

Önálló kötetek: 

1. Karcag társadalomszervezete a 18-20. században. Akadémia Kiadó, Budapest, 1990. 223 p.

2. Hagyomány és modernizáció a Nagykunság kultúrájában. Tradition and modernisation in culture of Great Cumania. Túrkeve, 1992. 73 p.

3. Földközelben. Túrkeve, 1994. 211 p.

4. A redempció szerepe a Jászkunság fejlődésében. Karcag – Túrkeve, 1995. 88 p.

5. A Nagykunság 1848/49-ben. Karcag, 1998. 119 p.

6. Emberszőtte háló. Túrkeve, 1998. 215 p.

7. Tiszavárkony. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest, 2002. 189 p. (Digitális formában is megjelent.)

8. A társadalom kihívásai – a mikroközösségek válaszai. Alföldi könyvtéka 2. kötet. Túrkeve, 2004. 424  p.

Tanulmányok:

9. A műrokonság egyik formája Karcag társadalmában. In.: Ethnographia, 1974. 2-3 sz. 354-366.pp.

10. A családi élet jellemzői Hajdúböszörményben a századfordulón. In: Honismereti írások a Hajdúságból II. Hajdúsági Közlemények. 6. (Szerk. Nyakas Miklós) Hajdúböszörmény, 1976. 34-50.pp.

11. Változó társadalom – változó tudat. In.: Karcagi krónika. Fejezetek a város legújabb kori történetéből (Szerk. Bellon Tibor) Karcag, 1976. 173-252.pp.

12. Házasságkötések vizsgálata az anyakönyvek alapján. In.: Barna Gábor – Szabó László (szerk.): Az anyakönyvek, mint a történeti kutatások forrásai. Tanácskozás Kunszentmártonban 1977. április 7-én. Múzeumi Levelek 35-36. szám. Szolnok, 1977. 73-84.pp.

13. Házassági kapcsolatok szerepe az etnikai jegyek meghatározásában. Mátraderecske. Néprajzi tanulmányok. Tematikus és lokális monográfiák II. (Szerk. Bakó Ferenc) Eger, 1978. 88-107.pp. + melléklet

14. Egy utcaközösség élete (Karcag, Damjanich utca, 1970-1978). In.: Jászkunság 1980. 3. szám 5-12.pp, 4. szám 8-16.pp.

15. Utcaközösség napjainkban. In.: Életmód vizsgálatok az Alföldön. Tudományos tanácskozás 1979. szep­tember 4-5-én a karcagi Györffy István Nagykun Múzeumban. (társszerkesztő: Szabó László), Múzeumi levelek 37-38. szám. Szolnok, 1981. 44-49.pp.

16. Lakodalmi szokások Csépán. Tanulmányok egy alföldi kirajzás népéletéből. II. kötet. (Szerk. Barna Gábor) Tematikus és lokális monográfiák V. Eger – Szolnok, 1982. 307-334.pp.+ melléklet

17. A szülők testvéreinek szerepe a nagykunsági családokban. In.: Balassa Iván – Ujváry Zoltán – Módy György (szerk.): Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. Debrecen, 1982. 651-662.pp.

18. Az alföldi mezővárosok temetkezési rendje. In.: Hoppál Mihály – Novák László: Halottkultusz. Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához. 10. Budapest, 1982. 257-274.pp.

19. Exogámia és endogámia Magyarországon a XVIII-XX. században. In: Demográfia, 1983. 4.sz. 572-597.pp.; Novák László – Ujváry Zoltán (szerk.): Lakodalom. Folklór és etnográfia 9. Debrecen, 1983. 31-54.pp.

20. Kecel népe, mint közösség. Bárth János (szerk.): Kecel története és néprajza. Kecel, 1984. 821-848.pp.

21. Az exogám házasságok mint az asszimilálódás mutatói. Borsod megyei falvak házassági kapcsolatai. In. Szabadfalvi József – Viga Gyula (szerk.): Interetnikus Kapcsolatok északkelet Magyarországon. Kiegészítő kötet. Konferencia. Miskolc, 1984. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványai XVI. Miskolc, 1985. 77-84.pp.

22. Nők kettős szerepben. Egy üzemi vizsgálat tapasztalatai. In.: Bellon Tibor (szerk.): Egy város várossá lesz. Karcag négy évtizede. Karcag, 1985. 197-240.pp.

23. Exogám házasságok, mint az asszimilálódás mutatói. In: Szabadfalvy József – Viga Gyula: Inter­etnikus kapcsolatok Északkelet Magyarországon. Miskolc, 1985. 63-67.pp.

24. Adatok a Tápió mente néprajzához. In.: Ikvai Nándor (szerk.): Tápió mente néprajza 2. kötet. Studia Comitatensia 16. Szentendre, 1985. 657-705.pp.

25. Györffy István és a nagykun városok értelmisége. Bellon Tibor – Szabó László: Györffy István az Alföld kutatója és életművének irodalma. Nagykunsági füzetek 6. szám. Karcag – Szolnok, 1987. 136-141.pp.

26. A lakás és tárgyai. (Bereczki Ibolya társszerzővel). In: Bellon Tibor – Szabó László (szerk.): Szolnok megye népművészete. Népművészeti örökségünk. Sorozat. Európa Kiadó, Budapest, 1987. 73-108 p.

27. A Nagykunság mint néprajzi csoport. Karcag és környezete kapcsolatrendszerének vizsgálata. In.: Szolnok megyei Múzeumi Évkönyv 1984-88. Szolnok, 1990.

28. Házassági kapcsolatrendszer a palócoknál. Bakó Ferenc (szerk.): Palócok II. kötet. Újkori történelem és népi társadalom. Eger, 1989. 417-467.pp.

29. A bácskai puszták községgé alakulása és kapcsolatuk a Nagykunsággal. In.: Kaposvári Gyöngyi – Bagi Gábor (szerk.): Jubileumi Tudományos ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján Kisújszállás, 1986. április 19-20. Szolnok megyei Múzeumok Közleményei 44-45. szám. Szolnok, 1989. 96-107.pp.

30. Iskolai élet a XVIII. századi Túrkevén. In: Örsi Julianna (szerk): Túrkevei emlékkönyv 4. Túrkeve, 1991. 23-32.pp.

31. A túrkevei Finta Múzeum története. In: Örsi Julianna (szerk): Túrkevei emlékkönyv 4. Túrkeve, 1991. 33-54.p.

32. Utolsó beszélgetésem Györffy Lajossal. In: Örsi Julianna (szerk): Túrkevei emlékkönyv 4. Túrkeve, 1991. 111-116.pp.

33. Születés és keresztelő a békéscsabai szlovákoknál és magyaroknál. In: Grin Igor – Krupa András (szerk.): Békéscsaba néprajza. Békéscsaba, 1993. 584-606.pp.

34. A magyarok lakodalma. In.: Grin Igor – Krupa András (szerk.): Békéscsaba néprajza. Békéscsaba, 1993. 728-744.p.

35. A magyarok temetkezése. In: Grin Igor – Krupa András (szerk.): Békéscsaba néprajza. Békéscsaba, 1993. 777-787.pp.

36. A magyarok néphite. In: Grin Igor – Krupa András (szerk.): Békéscsaba néprajza. Békéscsaba, 1993. 857-865.pp.

37. A jászkun törvények megvalósulása a mindennapi gyakorlatban. In: Kisbán Eszter (szerk.): Parasztkultúra, populáris kultúra és a központi irányítás. MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest, 1994. 139-158.p.; Zounuk. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. Szolnok, 1995. 87-108.pp.

38. Korcsoportok Karcag társadalmában. In.: T. Bereczki Ibolya (szerk.): Gyermekvilág a régi magyar falun II. Szolnok, 1995. 475-491. p.

39. A Hungarian Village among Romanian Settlemens. Krupa András – Eperjessy Ernő – Barna Gábor (szerk.): Kultúrák találkozása – kultúrák konfliktusai. Az V. Nemzetközi Néprajzi Konferencia előadásai. Békéscsaba, 1993. október 7-9. Békéscsaba-Budapest. 1995. 505-513.pp.

40. Rodinné vzt'ahy Slovákov v Madarsku pod'la údajov zo Senváclavu (Pilisszentlászló). Gyivicsán Anna – Krupa András (szerk.): Národopis slovákov v Madarsku, 1995. 25-43.pp.

41. A magyarországi szlovákok családi viszonyai Pilisszentlászló adatai alapján. Katona Judit – Viga Gyula: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei. (Az 1995-ben megrendezett konferencia anyaga) Miskolc, 1996. 155-171.pp.

42. Halas 1777-es térképéről. Halasi épületek, halasi emberek a XVIII. században. In.: Szakál Aurél (szerk.): Adatok Kiskunhalas történetéhez. Halasi téka 18. Kiskunhalas, 1996. 47-66.pp.

43. A jászkun redemptio megvalósulása. In.: Szakál Aurél (szerk.): Adatok Kiskunhalas történetéhez. Halasi téka 18. Kiskunhalas, 1996. 35-46.pp.

44. A redempció szerepe a Jászkunság fejlődésében. Bellon Tibor – Örsi Julianna (szerk.): A Jászkunság összefogása. Karcag, 1996. 9-42.pp.

45. A jászkun redempció gyakorlati megvalósulása és az azt segítő rendelkezések. In: Bellon Tibor – Örsi Julianna (szerk.): A Jászkunság összefogása. Karcag, 1996. 43-56.p.

46. A Jászkunság összefogása. Krónika a redempció 250. évfordulójának megünnepléséről. In: Bellon Tibor – Örsi Julianna (szerk.): A Jászkunság összefogása. Karcag, 1996. 197-205.pp.+ melléklet.

47. Túrkeve története a XVIII. században. In.: Örsi Julianna (szerk.): Túrkeve földje és népe. II. kötet. Túrkeve, 1996. 5-60.pp.

48. A paraszti geneológia és a családtörténetek szerepe a magyarországi Jászkunságban. In.: T. Bereczki Ibolya – Gulyás Katalin (szerk.): Múzeumi Levelek 75. sz. II. Szolnok, 1996. 315-320.pp

49. Mesterszállás népe mint közösség. In.: Barna Gábor – Gulyás Katalin (szerk.): Mesterszállás az önállóság útján. 1897-1997. Mesterszállás, 1997. 137-146. p.; In.: Örsi Julianna (szerk.) Emberszőtte háló. Túrkeve, 1998. 198-208.pp.

50. Mit őriznek az anyakönyvek? In.: Örsi Julianna (szerk.) Emberszőtte háló. Túrkeve, 1998. 169-188.pp.

51. Magyarremete: Egy magyar település a román falvak „gyűrűjében". Csoma Zsigmod – Viga Gyula (szerk.): Európából Európába. Tanulmányok a 80 esztendős Balassa Iván tiszteletére. Budapest – Debrecen, 1997. Néprajzi Látóhatár VI. 370-376.pp.

52. A nemzetiségek együttélése a családfák tükrében. In: Eperjessy Ernő – Grin Igor – Krupa András (szerk): Az együttélés évezrede a Kárpát medencében. A Duna-medence népei együttélésének tükröződése a néphagyományban. (A VI. Nemzetközi Néprajzi Konferencia előadásai. Békéscsaba, 1996. október 2-4.) Békéscsaba – Debrecen, 1998. 322-330.pp.

53. A Nagykunság néprajzi körülhatárolása. In.: Örsi Julianna (szerk.) Emberszőtte háló. Túrkeve, 1998. 79-99.pp.

54. A nagykun társadalom a XVIII-XIX. században. In.: Novák László (szerk.): Az Alföld társadalma. Arany János Múzeum Közleményei VIII. Nagykőrös, 1998. 187-237.pp; A nagykun társadalom a 18-19. században. In.: Örsi Julianna (szerk.) Emberszőtte háló. Túrkeve, 1998. 9-56. p.

55. Egy nagykunsági mezőváros (Karcag) paraszti társadalmának újkori változásai. In.: Örsi Julianna (szerk.) Emberszőtte háló. Túrkeve, 1998. 57-71.pp.

56. Az exogámia, mint a közösségek felbomlási folyamatának fokmérője. In.: Örsi Julianna (szerk.) Emberszőtte háló. Túrkeve, 1998. 209-215.pp.

57. Iparosok házassági szokása az Alföldön az anyakönyvek tükrében. In.: Örsi Julianna (szerk.) Em­ber­szőtte háló. Túrkeve, 1998. 189-197.pp.

58. Nagykunsági családok a Bácskában. In.: Üzenet, 1998. 1-2. sz. 56-70.pp.; In.: Örsi Julianna (szerk.) Emberszőtte háló. Túrkeve, 1998. 130-154.pp.

59. Homokmégy társadalma. In: Romsics Imre (szerk.): Homokmégy. Tanulmányok Homokmégy történetéből és néprajzából. Homokmégy, 1998. 449-502.pp.

60. Emlékezés és emlékeztetés 1848/49-re a Nagykunságban. In: 1848/49 emlékezete a Nagykunságban. Helytörténeti Füzetek 5. Tudományos ülés anyaga. Kisújszállás, 1998. 89-104.pp.

61. Családi gazdálkodás a Nagykunságon In: Agrárátalakulás Magyarországon az 1990-es években. Phare – területfejlesztési könyvek. IV. Szolnok, 1999.

62. Laczka János élete és kapcsolata nagykunsági környezetével. In: Ridegh István (szerk.): Laczka János emlékezete. Karcag, 1999. 123-220.pp.

63. A Nagykunság néprajzi körülhatárolása. In: Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve XI. kötet. Szolnok, 1999. 93-96.pp.

64. Bácskai református közösségek társadalma. In: Bárth János: Két víz között. Baja – Kecskemét, 1999. 119-121.pp.

65. Adatok Túrkeve demográfiájához és családtörténetéhez. In: Örsi Julianna (szerk.): Túrkeve földje és népe III. kötet Túrkeve, 2000. 5-50.pp.

66. A túrkevei cigánycsaládok életmódjának jellemzői a XVIII-XX. században. In: Örsi Julianna (szerk.): Túrkeve földje és népe III. kötet. Túrkeve, 2000. 91-112.pp.

67. A túrkevei református házasságkötések társadalomnéprajzi vonatkozásai. In: Örsi Julianna (szerk.): Túrkeve földje és népe III. kötet 8. Túrkeve, 2000. 113-158.pp.

68. A helyi közösség befogadó és elutasító magatartása az idegennel szemben. In: Bali János – Jávor Kata (szerk.): Merítés. Néprajzi tanulmányok Szilágyi Miklós tiszteletére. Budapest, 2001. 241-262.pp.

69. Miről vallanak a matrikulák? Az anyakönyvezés rövid története. In.: Györgyi Erzsébet (szerk.): Lakodalmi szokások. Mátkaság, mennyegző. Jelenlévő múlt sorozat. Planétás kiadó, Budapest, 2001. 54-63.pp.

70. Népélet Halason a 18. században. In.: Ö. Kovács József – Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. kötet. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból. Kiskunhalas, 2001. 435-470.pp.

71. A város és tanyái. Adatok Karcag 20. századi tanyavilágának állapotáról. In: Barna Gábor (szerk.): Társadalom – kultúra – természet. Tanulmányok a 60 éves Bellon Tibor tiszteletére. Karcag-Szeged-Szolnok, 2001. 67-80.pp.

72. A túrkevei Finta múzeum öt évtizede. In: Örsi Julianna (szerk.): Túrkevei emlékkönyv 5. Túrkeve, 2001. 7-28.pp.

73. A Finta Múzeum új állandó kiállítása. In: Örsi Julianna (szerk.): Túrkevei emlékkönyv 5. Túrkeve, 2001. 33-48.pp.

74. A tájhoz kötődő kulturális örökségünk. In.: Tóth Albert (szerk.): Víz- és emberformálta táj. Konferenciakötet. Helytörténeti füzetek 8. Kisújszállás, 2001. 135-152.pp.

75. Tanya – tanyaközpont – tanyaközség. A tanyafejlődés útjai Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 20. század közepén. In: Kulcsemberek. Az egyén helye szerepe a változó társadalomban Túrkeve, 2002. 213-233.pp.; valamint: S. Laczkovits Emőke – Viga Gyula (szerk.): Kéve. Ünnepi kötet a 60 esztendős Selmeczi Kovács Attila tiszteletére. Debrecen-Veszprém, 2003. 203-224.pp.

76. Kanta Gyula magántörténelme. Szerepvállalás a parasztság felemeléséért. In: Kulcsemberek. Az egyén helye szerepe a változó társadalomban Túrkeve, 2002. 71-90.pp.

77. A kisvárosi értelmiség szerepvállalása a lokális közösségekben. In: Kulcsemberek. Az egyén helye szerepe a változó társadalomban. Túrkeve, 2002. 7-26.pp.

78. Ellenzéki szerepvállalás. Körmendi Lajos író portréja. In: Kulcsemberek. Az egyén helye szerepe a változó társadalomban. Túrkeve, 2002. 91-102.pp.

79. Kulcsemberek. A kisvárosi értelmiség arculatformáló ereje. Key figures. The image forming power of small town intelletuals. In: Kulcsemberek. Az egyén helye szerepe a változó társadalomban. Túrkeve, 2002. 315-320.pp.

80. Múló és születő hagyományok a Jászkunságban. In: Kulcsemberek. Az egyén helye szerepe a változó társadalomban. Túrkeve, 2002. 267-280.pp.

81. Szerepcsere. A társadalmi-gazdasági változások hatása a nagykunsági családok életmódjára. In: Kulcsemberek. Az egyén helye szerepe a változó társadalomban. Túrkeve, 2002. 291-298.pp.

82. Népi bíráskodás a Jászkunságon a 18. században. In.: Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Autonóm közösségek a magyar történelemben. Kiskunfélegyháza, 2003. 133-166.pp.

83. Családtörténeti kutatások a Nagykunságon. In.: Örsi Julianna (szerk.): Családok, famíliák, nemzetségek. Túrkeve, 2003. 9-18.pp.; Family history research in Great Cumania. 18-28.pp.

84. Neves nagykunsági családok. In.: Örsi Julianna (szerk.): Családok, famíliák, nemzetségek. Túrkeve, 2003. 29-37.pp.; Famous families of Great Cumania. 37-48.pp.

85. Festmények, fényképek, filmek a családi emlékezés szolgálatában. A családtörténeti kutatások vizuális forrásai. In.: Örsi Julianna (szerk.): Családok, famíliák, nemzetségek. Túrkeve, 2003. 109-118.pp.

86. Családkép, családi minta a nagykunsági fiatalok között az ezredfordulón. Családok, famíliák, nemzetségek. Túrkeve, 2003. 139-160.pp.; Family image and family model among young males and females in great cumania at the turn of the millennium. 161-182.pp.

87. A családi gazdaságok kialakulása a Nagykunságon. Egy karcagi példa nyomán. In.: Örsi Julianna (szerk.): Családok, famíliák, nemzetségek. Túrkeve, 2003. 219-241.pp.

88. A mikro-társadalom válságban lévő és megújuló intézményei. In.: Örsi Julianna (szerk.): Családok, famíliák, nemzetségek. Túrkeve, 2003. 313-315.pp.; Micro-society institutions in crisis and under reform 316-318.pp.

89. Népi bíráskodás a Jászkunságon a 18. században. In: Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Autonóm közösségek a magyar történelemben. Kiskunfélegyháza, 2003. 133-166.pp.

90. Családi béke és békétlenség a XVIII-XIX. században. In: dr. Láczay Magdolna (szerk.): Nők és férfiak…, avagy a nemek története. Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület: Rendi Társadalom – polgári társadalom 16. kötete, Nyíregyháza, 2003. 271-278.pp.

91. Az Alföld társadalmának átalakulása a XX-XXI. század fordulóján. In: Létünk. XXXV. évf. Újvidék, Fórum Kiadó, 2005. 1. sz. 38-47.pp.; Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. Szolnok, 2004. 337-342.pp.

92. A népi kultúra szerepe az ezredfordulón. In.: Nagy Erika – Nagy Gábor (szerk.): Az Európai Unió bővítésének kihívásai – régiók a keleti periférián. III. Alföld-kongresszus. 2003. november 28-29. Békéscsaba, MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Nagyalföld Alapítvány, 2005. 209-215.pp.

93. „A lokális közösségek, vérségi csoportok és az egyén helye, szerepe a változó társadalomban" című kutatás eredményeinek összegzése. In.: Örsi Julianna (szerk.): Nagykunsági közösségek. Lokális közösségek szerepe a változó társadalomban. Túrkeve, 2004. 345-357.pp.; Summary of results of the research titled „Place and role of the local communities, kinship groups and the individual in the changing society" 357-368.pp.

94. Családi és vérségi kapcsolatok érvényesítésének jogi eszközei a Jászkunságban a 18-19. században. In.: Molnár Erzsébet (szerk.): Jogszabályok – jogszokások. Jászkunság kutatása 2005. konferencia. Kiskunfélegyháza, 2005. 337-348.pp.

95. A Nagykunság tárgyi és szellemi öröksége. In.: Ducza Lajos (szerk.): A Nagykunság európai értékei. Kisújszállás, 2005. 37-42.pp.; A redempció hatása a Nagykunság fejlődésére. 67-72.pp.

96. A családtörténeti kutatások jelentősége az ezredfordulón. In: Történeti Muzeológiai Szemle 6. Budapest, 2006. 309-316.pp.

!