dr. Nagy Ferenc

nagy-ferenc.JPGnyugalmazott evéltárigazgató

4400 Nyíregyháza, Báthori u. 16. I/24.

leveltar@szabarchiv.hu

Születési éve: 1944

Munkahelye: nyugalmazott (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára,

Nyíregyháza)

Kutatási területe: 20. századi magyar történelem

1944. augusztus 22-én született Nyíregyházán. Édesapja a második világháborúban hősi halált halt. Általános iskolai tanulmányait Ib­rányban végezte, majd a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban érettségizett. A Bessenyei György Tanárképző Főiskolán 1967-ben kapott magyar-történelem szakos tanári diplomát. 1984-ig az ibrányi Általános Iskolában tanított. A települések múltjára vonatkozó írásos és tárgyi emlékek gyűjtését mindig az oktató-nevelő munka szerves részének tekintette. A tanulók segítségével összegyűjtött néprajzi, történeti anyagból 1982-ben állandó helytörténeti gyűjteményt, múzeumot szervezett, melynek a működését azóta is segíti, támogatja.

1973-ban elvégezte az Eötvös Lóránd Tudományegyetem történelem-kiegészítő szakát. 1979-től 1984-ig történelem szakos szakfelügyelő volt az akkori Nyíregyházi járásban. Az oktató-nevelő munka és a honismeret témakörében az 1980-as évektől jelentek meg publikációi. A tudományos pályára készülve levéltári és múzeumi kutatásokat folytatott a Rétköz 18-19. századi történetéhez.

1984-ben felkérést kapott Dr. Németh Pétertől a megyei múzeumigazgató-helyettesi teendők ellátására. Munkahelye 1987. december 1-ig a Jósa András Múzeum lett.

1985-ben filozófia tanári szakos diplomát szerezett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1986-ban elkezdett óraadóként tanítani a főiskolán. Szakterülete Magyarország 20. századi története, melyhez eredményesen hasznosította és hasznosítja ma is a korra vonatkozó levéltári gyakorlatot. 1985-ben védte meg a Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékén a dok­tori disszertációját, ennek témája Ibrány és a rétközi települések 18-19. századi története és néprajza volt.

1987-ben a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Művelődési Osztálya kérésére elvállalta a Me­gyei és Városi Művelődési Központ vezetését. A megye legnagyobb közművelődési intézménye életében a rendszerváltás előtti évek voltak a legnehezebbek. A közpénzek elapadásával, a társadalmi elvárások megváltozásával járó nehézségeket, új feladatokat sikerült megoldania. Vezetése alatt az intézmény megőrizte munkahelyeit, hozzájárult a civil társadalom önszerveződéséhez, a politikai pártok helyi szervezeteinek megalakulásához.

1990-ben a túlfeszített munka miatt egészségi állapota megromlott, kórházi kezelés után, orvosi tanácsra felmentését kérte. November 16-án áthelyezéssel a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárához került, ahol kezdetben a kutatószolgálatban dolgozott, majd igazgatóhelyettesi beosztást kapott.

1993. július 2-án a Megyei Közgyűlés megbízta az igazgatói feladatok ellátásával, november 16-án pedig a Közgyűléstől öt évre szóló kinevezést kapott. 1998-ban és 2003-ban is sikeresen pályázott a vezetői állásra.

Igazgatói munkája tíz esztendeje alatt a levéltár szakmai munkája erősödött, nemzetközi kap­csolatai bővültek. Az új épület birtokbavételével lényegesen javultak a munkakörülmények, javult az irattárolás és az iratvédelem feltételrendszere is. A levéltár kiadványaival, tudományos rendezvényeivel elismerést szerzett, és fokozatosan a térség egyik tudományos műhelyévé vált.

Publikációs jegyzék:

Önálló kötetek:

1. Ibrány. Ibrány város önkormányzatának kiadványa. Ibrány, 2002.

2. A nyíregyházi zsidóság pusztulása. Forrásválogatás (szerkesztő). Nyíregyháza, 2004. 331 p.

3. Rétközi anekdóták. Nyíregyháza, 2004. 80 p.

Tanulmányok:

1. Tsz kilépési nyilatkozat Ibrányból. Szabolcs-Szatmár-beregi Szemle, 1992/1.

2. Pátzay Pál: Kozák-lovas (Szobortörténelem) Szabolcs-Szatmár-beregi Szemle, 1992/3.

3. Újabb adatok a „magyar nábob" történetéhez. in: Helytörténeti tanulmányok. IX. szerk.: Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1993. 341-353.pp.

4. Kollektivizálás és paraszti érdekvédelem és önigazgatás. szerk.: Erdmann Gyula (Rendi társadalom-polgári társadalom 5.) 1994. 172-177.pp.

5. Holokauszt Szabolcs-Szatmár megyében. Szabolcs-Szatmár-beregi Szemle, 1994/2. 166-76.pp.

6. Dokumentumok a zsidóság üldöztetésének történetéhez. (Iratok a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárból) szerk.: Ságvári Ágnes. Budapest, 1995. 87p. (Holokauszt Magyarországon sorozat)

7. A szabolcsi diákok szerepe a forradalmi eseményekben (1956). in: Szabolcs-Szatmár-beregi Levéltári Évkönyv XI. szerk: Nagy Ferenc. Nyíregyháza, 1995. 259-268.pp.

8. Nagy Imre program hatása Szabolcs-Szatmár megyében. In: Rákositól Kádárig. Fejezetek a legújabb kori magyar történelemből. Szerk.: Tímár Lajos, Valuch Tibor. Debrecen, 1998.

9. Az 1843. évi követválasztás Szatmár megyében. Szabolcs-Szatmár-beregi Szemle, 1998/2.

10. Korszakvége és korszakkezdet. Magyar és román történészek konferenciája az 1918-as esztendő emlékére. Honismeret, 1998/6. (Társszerző)

11. Jocó bácsi. in: Szabolcs-Szatmár-beregi Levéltári Évkönyv XIII. szerk: Galambos Sándor, Kujbusné Mecsei Éva, Jánosi Zoltán. Nyíregyháza, 1999.

12. Hétköznapok és ünnepek emlékei a XVIII-XIX. századi ibrányi anyakönyvi bejegyzésekben. in: Ünnepek és hétköznapok a történelemben. szerk.: Galambos Sándor, Kujbusné Mecsei Éva. Nyíregyháza, 1999.

13. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár. (Levéltár ismertető.) Összeállították: Balogh István, Kuj­busné Mecsei Éva, Nagy Ferenc. Nyíregyháza, 1999.

14. Árulót fogtak Ibrányban. Szabolcs-Szatmár-beregi Szemle, 1999/3.

15. Az egyesüléstől a rendszerváltásig. in: Gávavencsellő, 2000.

16. Adatok a település történetéhez a reformációtól a szabadságharcig. in: Csaroda (Tanulmányok Csaroda történetéről) szerk.: Nagy Ferenc. Csaroda, 2000.

17. Levéltár három határ ölelésében. Korunk, 2001/9. (Kolozsvár)

18. Péter mester. in: A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve XLIII. Szerk.: Almássy Katalin, Ist­vá­novits Eszter. Nyíregyháza, 2001.

19. Az 1956-os forradalom- és szabadságharc eseményei Szabolcs-Szatmár megyében. in: Marosvásárhelyi Állami Levéltár évkönyve I. Marosvásárhely, 2001.

20. Kiss András és szatmár vármegye levéltára. in: Emlékkönyv Kiss András 80. születésnapjára Kolozsvár, 2003. (Balogh Istvánnal közösen.)

21. Kutatási és kiadási együttműködés Kárpátalja, Erdély levéltárával. in: A magyar Levéltárosok Egyesülete két konferenciája Kaposvár-Budapest 2003.

22. Az életfeltételek biztosítása a nyíregyházi gettóban és gyűjtőtáborokban. Szabolcs-Szatmár-beregi Szemle, 2004/2.

23. A tiszabecsi-tiszaújlaki győzelem. Szabolcs-Szatmár-beregi Szemle, 2004/3.

24. „Ide többé vissza nem jöttök" (Holokauszt Szabolcs, Szatmár és Bereg megyékben.) Historia, 2004/2-3.

!