dr. Kövér György PhD

kover-gyorgy.jpgtörténész, egyetemi docenst – Budapest

Budapest, Raoul Wallenberg u. 4. VI. 4.

kovergyuri@yahoo.com

Születési éve: 1949

Munkahelye: Eötvös Lóránd Tudományegyetem

Kutatási területe: Az Osztrák-Magyar Monarchia

gazdaság- és társadalomtörténete

1949. január 5-én született Hajdúböszörményben, s az ottani Bocskai István Gimnáziumban érettségizett.

A debreceni KLTE BTK történész diákkörében Meny­hárt Lajos és Niederhauser Emil tanárai biztatására és támogatásával készítette első munkáit. Szintén debreceni professzora, Ránki György ajánlotta 1974-ben akadémiai státusú állásra a MKKE Gazdaságtörténeti tanszékére. 1991-ben a BKE docense lett. 1993 óta tanít az ELTE Szociológiai Intézet Történeti Szociológiai Tanszékén is. 1998. január 1-től az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékére került, 2001-ben lett a Történeti doktoriskola társadalom- és gazdaságtörténeti programjának vezetője. 1997-ben négy évre elnyerte a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat. 1999-ben habilitált. Az 1999-es évre a Soros Alapítvány történeti kuratóriuma munkásságáért Ránki György-díjjal jutalmazta. 2007 elején kapott felkérést az MTA Történeti Bizottsága gazdaságtörténeti albizottságának elnöki tisztének betöltésére.

Az első években orosz társadalomtörténettel foglalkozott. 1976-ban nyílt lehetősége a dualizmus-kori magyar gazdaságtörténet Magyar História-sorozatbeli összefoglalására. A szintetizálás feladata olyan alapkutatásra irányította a figyelmét, mint a tőkés hitelrendszer magyarországi kiépülése és dualizmuskori működése. Az elmúlt évtizedekben elsősorban a bankok, bankárok, pénzügyek 19-20. századi történetét vizsgálta. Nagy lépést jelentett, hogy 1982-ben elnyerte a British Academy 3 hónapos angliai ösztöndíját, amelynek során a Public Record Office mellett módja nyílt a londoni Rothschild bankház archívumában is kutatást folytatni. A magyar levéltárakon kívül 1987, ill. 1989-ben, 1-1 hónapos feltáró munkát végezhetett a bécsi Finanzarchivban és az Osztrák Nemzeti Bank levéltárában is. 1994-ben lehetősége nyílt a párizsi Rothschild bankház magyar vonatkozású anyagainak megismerésére. Közben bekapcsolódhatott egy szovjet-amerikai közös szervezésű nemzetközi vizsgálatba, amely a nemzetközi bankrendszer szerepével foglakozott az 1870-1914 közötti iparfinanszírozásban (konferencia: Bellagio, 1985), a kötet az Oxford University Pressnél 1991-ben jelent meg. Egyik magyar tagja lett brit, svéd, német, osztrák kutatók bank és ipar viszonyát összehasonlító szeminárium sorozatának (1988 Bécs, 1991 London, 1992 Budapest, 1994 Prága). Tágította látókörét, hogy 1986-ban a Chiba Egyetem, 1990 novemberében a Harvard Center for European Studies meghívására 1-1 hónapot Japánban ill. az USÁ-ban tölthetett. 1995-96-ban elnyerte a Soros Alapítvány 9 hónapos kutatói ösztöndíját, amellyel „visiting fellow" volt Angliában, a Readingi Egyetem Vállalattörténeti központjában. Ekkor nyílt módja arra, hogy szisztematikusan áttanulmányozhassa a londoni Rothschildok magyar vonatkozású anyagait. A readingi kapcsolatból azóta kétoldalú vállalattörténeti együttműködés fejlődött ki. 1997 őszén 1 hónapon keresztül a bécsi Rothschildok Moszkvába hurcolt anyagát tanulmányozhatta, amelynek Londonba kerülése után 2004-ben a Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány ösztöndíja segítségével folytathatta ezt a kutatómunkát. A pénzügy- és banktörténeti témakörben 1984 óta jelentek meg tanulmányai. Kismonográfiát publikált a korszakhatárt jelentő 1873-as krízisről. A többszerzős vállalkozásban készült Magyar Nemzeti Bank története munkálataiban az Osztrák Nemzeti, ill. az Osztrák-Magyar Bankról szóló fejezeteket írta. Ezt a kéziratot védte meg 1993-ban kandidátusi értekezésként, s a Pogány Ágnessel közös kötet, azóta, a stuttgarti Franz Steiner Verlag gondozásában németül is megjelent.

Érdeklődése sohasem korlátozódott a banktörténetre, végig kitartott eredeti, társadalomtörténeti vonzalma mellett. Alapító és választmányi tagja (1997 és 2004 között választott elnöke volt) a Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesületnek. Az évente szervezett konferenciáknak állandó résztvevőjeként és egyik szervezőjeként is tevékenykedik. Bekapcsolódott a közép-európai összefogás keretében szerveződött nemzetközi polgárság-történeti konferenciasorozatba is (1987 Budapest, 1988 Bécs, 1994 Prága). A Történeti-Szociológiai Tanszéken többéves kutatási és oktatási tapasztalataik összefogalásaként előbb társadalomtörténeti szöveggyűjtemények készültek, majd Gyáni Gáborral megírták és publikálták a magyar társadalomtörténet első tankönyvét a reformkortól a második világháborúig tartó korszakról, amelynek második javított kiadásából több utánnyomás is megjelent. Kötetük (Valuch Tibor szerzőtárssal és az 1945 utáni korszakkal kiegészülve) azóta angolul is napvilágot látott. Erősen foglalkoztatják a biográfia-írás lehetőségei, elméleti és módszertani problémái. Több 19-20. századi vállalkozó-család történetét dolgozta fel. 1998-ban jelent meg Losonczy Gézáról szóló életrajzi monográfiája. 2003-ban, egy nyíregyházi konferencia fordította figyelmét a tiszaeszlári per, mindenekelőtt annak társadalomtörténeti háttere felé. Az elmúlt években az erre a témára vonatkozó levéltári anyag összegyűjtésére összpontosított Budapesten, Nyíregyházán, Debrecenben, Egerben, Sárospatakon, Kassán, vagyis mindenütt, ahol dokumentumok találhatók a falu 19. századi mikrovilágának megírásához. A készülő monográfia első részeredményei legújabb publikációiban már körvonalazódnak.

Publikációs jegyzék:

Könyvek:

1. Iparosodás agrárországban. Magyarország gazdaságtörténete 1848–1914. Gondolat, Budapest, 1982.

2. 1873. Egy krach anatómiája. Kozmosz, Budapest, 1986.

3. Az Osztrák Nemzeti Bank működése és az Osztrák-Magyar Bank alapításának előzményei, 1851–1878; Az Osztrák-Magyar Bank, 1878–1914. In: A Magyar Nemzeti Bank története I. Az Osztrák Nemzeti Banktól a Magyar Nemzeti Bankig 1816–1924. (szerk. Bácskai Tamás) KJK. Budapest, 1993. 77–81; 155–343.

4. (vál. és szerk.) Magyarország társadalomtörténete. I. A reformkortól az első világháborúig (Szöveggyüjtemény) 1-2. k. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. Harmadik kiadás 2002.

5. Magyarország gazdaságtörténete a reformkortól a világháborúig. In: Magyarország gazdaságtörténete (szerk. Honvári János) Aula, Budapest, 1996. 261-337.

6. Losonczy Géza, 1917-1957. 56-os Intézet, Budapest, 1998.

7. Magyarország társadalomtörténete a reformkortól az első világháborúig. In: Gyáni Gábor -Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig, Osiris, Budapest, 1998. 9-165. 2. jav. kiad. 2001. 9-186. Változatlan utánnyomás 2003; 2006.

8. A Magyar Külkereskedelmi Bank története dokumentumokban és emlékezésekben. H. é. n. MKB, [2001]

9. A felhalmozás íve. Társadalom- és gazdaságtörténeti tanulmányok. Új Mandátum, Budapest, 2002.

10. Die binationale Bank einer multinationalen Monarchie. Die Österreichisch-Ungarische Bank (1878-1922). Beiträge zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte 94. Franz Steiner Verlag, Stuttgart, 2002. 9-127. (társszerző: Ágnes Pogány)

11. (főszerk.) Magyar gazdaságtörténeti szöveggyűjtemény XVIII-XX. század. Aula, 2003.

12. Inert Transformation: Social History of Hungary from the Reform Era to World War I. In: Gábor Gyáni-György Kövér-Tibor Valuch: Social History of Hungary from the Reform Era to the End of the Twentieth Century. Atlantic Studies on Society in Change No. 113. East European Monographs No. DCXLII. New Jersey, 2004. 3-267.

13. (szerk. és előszó) Zsombékok. Középosztályok és iskoláztatás Magyarországon a 19. század elejétől a 20. század közepéig. Társadalomtörténeti tanulmányok. Századvég, Budapest, 2006.

Cikkek:

14. Értelmiségiek Kelet-Európában a feudalizmusról a kapitalizmusra való átmenet időszakában.  Studium, IV. 1973. Debrecen, 5-10.

15. Petőfi királyhű ellenfele: Mező Dániel. In: Honismereti írások a Hajdúságból I. Hajdúböszörmény, 1974. 36-39.

16. A diplomás értelmiség társadalmi származása Oroszországban a 19-20. század fordulóján.  Századok, 1976. 3. 433-461.

17. Az orosz obscsina történetéhez (Áttekintés a hetvenes évek szovjet szakirodalmáról). Történelmi Szemle, 1978. 2. 338-355.

18. A brit tőkepiac és Magyarország: az Angol-Magyar Bank (1868-1879). Századok, 1984. 3. 486-513.

19. A Kondratyev-ciklus története. Agrártörténeti Szemle, 1985. 3-4. 435-458.

20. Állam-bank-vasútépítés. A Magyar Keleti Vasút. (1868-1873) Magyar Történeti Tanulmányok, XIX. Debrecen, 1986. 5-19.

21. Az Osztrák-Magyar Monarchia bankrendszerének fejlődése. Közgazdasági Szemle, 1986/3. 312-325. [Németül: Die Entwicklung des Bankensystems in der österreichisch-ungarischen Monarchie. Jahrbuch für Wirtschaftsgeschichte, 1988. 3. Berlin, 47-69.]

22. A londoni tőzsde és Ausztria-Magyarország hitele (1868-1871). Egyetemes Történeti Tanulmányok, XVI. Debrecen, 1987. 19-35. [angolul: The London Stock Market and the Credit of Austria-Hungary. Acta Historica, 1988. 2-3. 159-170.]

23. Egy kereskedő-bankár kapcsolatrendszere.- Kohen I. I. 1869-es csődperének tanulságai. In: Rendi társadalom – polgári társadalom.  Salgótarján, 1987. 321-331.

24. A részvényesek névjegyzéke mint társadalomtörténeti forrás. In: Rendi társadalom – polgári társadalom 2. Gyula, 1989. 118-125.

25. Einkommensteuer und Verbürgerlichung. Ein Versuch zur Eingrenzung des Pester Großbürgertums nach dem Ausgleich. In: Bürgertum in der Habsburger-Monarchie. Böhlau Verlag, Wien Köln, 1990. 57-65.

26. The Austro-Hungarian Banking System. In: International Banking 1870-1914 (ed. R. Cameron & V. I. Bovikin.) Oxford University Press, 1991. 319-345.

27. Piacgazdaság – polgárosodás – demokrácia. A mai magyar átalakulás történelmi perspektívából. Magyar Tudomány 1991. 1. 30-47.

28. A Second Flowering: The Renewal of Pest's Merchant Bankers and the Financing of Industry before and after the First World War. In: Papers in Business History, Report from the BHU International Conference v. 1. 1991. 1-13. [németül: Die zweite Blüte­zeit: Die Pester Privatbankiers. Österreichische Zeitschrift für Geschichts­wis­sen­schaf­ten, 1993. 4. 574-585. magyarul: A pesti kereskedő-bankár másodvirágzása és az iparfinanszírozás a 20. század első felében. Replika, 1997. 25. 47-55.]

29. A halálhoz vezető út. Losonczy Géza 1957. április-december. Valóság, 1991. 7. 41-55.

30. Abszolutizmusból alkotmányosságba Az Osztrák Nemzeti Bank és a Plener féle banktörvény. Közgazdasági Szemle 1992. 2. 146-159.

31. Losonczy Géza utolsó napjai. Világosság, 1992. 11. 857-866.

32. A dualizmus-kori tőkeimport historiográfiai és módszertani kérdései. Aetas, 1992. 4. 5-19.

33. A bankkérdés: két-bankrendszer vagy binacionális bank (1867-1878). Századok, 1993. 1. 89-127.

34. Az Osztrák-Magyar Bank magyarországi tisztviselő-jelöltjei. (1892) In: Szomszédaink között Kelet-Európában. Emlékkönyv Niederhauser Emil 70. születésnapjára. MTA Tört. tud. int. Budapest, 1993. 255-261.

35. M. L. Herzog & Comp. Három nemzedék öröksége. Budapesti Negyed, 1993. 1. 43-56.

36. Reformált kommunizmus és bűntudat. Losonczy Géza 1951-1956. Protestáns Szemle, 1993. 2. 126-139.

37. Monetarization in Hungarian Economic Thought in the First Half of the 19th Century. In: Political Economy and National Realities (ed. M. Albertone and A. Masoero) Einaudi, Torino, 1994. 289-297.

38. Kiegyezés: egy újraírt forgatókönyv. Historizáló sémák a magyar átalakulásban. Századvég, Uj folyam, 1994. 1. 150-158.

39. Dunántúli bankpiacok a dualizmus korában. In: Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában (szerk. V. Fodor Zsuzsa) Veszprém, 1995. 91-100.

40. Kisvárosi elit társaságok. Hajdúböszörmény a két világháború között. In: Rendi társadalom – polgári társadalom 4. Mezőváros – kisváros. Debrecen, 1995. 217-223.

41. Nagykereskedőtől a bankárig. In: Rendi társadalom – polgári társadalom Supple­mentum, Vera (nem csak) a városban. Hajnal István Kör, 1995. 23-31.

42. Biográfia és Oral History. (társszerző Hanák Gábor) In: Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben. Budapest, 1995. 92-101.

43. Losonczy Géza, a böszörményi gimnazista. In:. A Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium Jubileumi Évkönyve 1621-1996. Debrecen – Hajdúböszörmény, 1996. 51- 55.

44. Balra át… Losonczy Géza és a `Debreceni Márciusi Front` (1936- 38). Debreceni Szemle, 1996. 4. 483-504.

45. Market Integration, Economic Intervention of the State and the Decline of Empires: Austro-Hungary and Russia. In: Empire and Society. New Approaches to Russian History (ed. T. Hara & K. Matsuzato) Hokkaido University, Sapporo, 1997. 93-107.

46. Milyenek vagyunk? – A „Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület" – tíz év múltán. Századvég, Új folyam. 1997. 4. 43-55. [németül: Der István Hajnal-Kreis. Österreichische Zeitschrift für Geschichtswissenschaften, 1999. 2. 320-331.]

47. Nagy vagyonok legendáriuma. Café Bábel, 1997. 1. 13-32.

48. Ki mit engedhet (meg magának) 48-ból? Történeti Tanulmányok V. Acta Universitatis Debreceniensis… Series Historica, XLIX. KLTE. Debrecen, 1997. 141-147.

49. 12 nap… Losonczy Géza életében (1956. október 23.-november 3.). Századvég, Új folyam. 1997. 6. 27-58.

50. Centripetális és centrifugális gazdasági erők az Osztrák-Magyar Monarchiában. In: Híd a századok felett. Tanulmányok Katus László 70. születésnapjára. (szerk. Nagy Mariann) Pécs, 1997. 309-317.

51. Egy biedermeier cipszer polgárcsalád életstratégiája. In: Kőfallal, sárpalánkkal… Város­történeti tanulmányok. Rendi társadalom – polgári társadalom 7. (szerk. Németh Zsófia, Sasfi Csaba) Debrecen, 1997. 175-180.

52. Elmélet és módszer a legújabb gazdaságtörténet-írásban. Aetas, 1999. 1-2. 285-294.

53. Ranglétra és középosztályosodás a reformkortól az első világháborúig. Századvég, Új folyam. 1999. 14. 3-21.

54. Budapest „legjobb adósai" (1879-1890) In: A pesti polgár. Tanulmányok Vörös Károly emlékére. (szerk. Gyáni Gábor, Pajkossy Gábor) Debrecen, 1999. 125-137.

55. Das Jahr 1873: Die Wirtschaftskrise und die Banken in Ungarn. In: Bankenkrisen in Mitteleuropa im 19. und 20. Jahrhundert. (hg. Richard Tilly) Geld und Kapital, Jahr­buch der Gesellschaft für mitteleuropäische Banken und Sparkassengeschichte. 1999. 49-69.

56. A tékozló Wotzasik fiúk. Holmi, 2000. 6. 701-717.

57. Beköszöntő. Korall 1. 2000 nyár, 5-7.

58. Ötven óriás. Iparvállalati toplisták Magyarországon a 20. század első felében. Múltunk, 2000. 3. 86-123.

59. Biográfia és történetírás. Aetas, 2000. 3. 150-157.

60. Előszó. In: Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben. Rendi társadalom – polgári társadalom 11. (szerk. Sasfi Csaba) Esztergom, 2000. 7-8.

61. Liedemann und Wahrmann: Strategien von Kaufmann-Bankiersfamilien im 19. Jahrhundert. In: Eliten und Außenseiter in Österreich und Ungarn (hg. W. Heindl, Gy. Litván, St. Malfer, É. Somogyi) Begegnungen an der Donau. Böhlau, Wien-Köln-Weimar, 2001. 79-99.

62. Băncile maghiare în monarchia austro-ungară (1873-1913) In: Istorie financiar-bancară. Studii asupra băncilor din Austro-Ungaria (1867-1918) vol. 2. (coord. Mihai D. Drecin) Dacia, Cluj-Napoca, 2001. 85-90.

63. A magyar banktörténet-írás helyzete és hagyományai. In. Gazdaságtörténet – könyvtártörténet. Emlékkönyv Berlász Jenő 90. születésnapjára. (szerk. Buza János) Budapest, 2001. 293-303.

64. Keresztutak a gazdasági elitbe. Almási Balogh Elemér és érdi Krausz Simon karriertörténete. Korall 3-4. 2001. tavasz-nyár, 156-170.

65. Bujálkodástól a nymphomaniáig: Freystädtler Flóra történetei. Holmi, 2001. 7. 933-952.

66. A bécsi Rothschildok és az 5%-os magyar papírjáradék. (1881-1893) Aetas, 2001. 3-4. 140-159.

67. A Korall körkérdésére a társadalomtörténet-írás helyzetéről. Korall, 2001. 5-6. 224-228.

68. A biográfia nehézségei. Aetas, 2002. 2-3. 245-263.

69. Piaci hullámzások és gazdasági növekedés. In: Magyarország története a 19. században (szerk. Gergely András) Osiris, 2003. 327-360.

70. A gazdaságtörténet-írás újabb útjai. In: Bevezetés a társadalomtörténetbe (szerk. Bódy Zsombor – Ö. Kovács József) Osiris, 2003. 281-302.

71. XIX. századi történetírók és a történettudomány énképe. In: A narratív identitás kérdései a társadalomtudományokban. (szerk. Rákai Orsolya, Z. Kovács Zoltán) deKON-KÖNYVek 27. Gondolat – Pompeji, Budapest – Szeged, 2003. 35-55.

72. Források – értelmezések – történelmek. In: Források és történetírás. Studia Miskol­cien­sia 4. Miskolc, 2003. 223-235.

73. „Deutsch Ig. és fia". In: A Hatvanyak emlékezete. (szerk. Horváth László) Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 18. Hatvan, 2003. 13-23.

74. Kisemberek nagy (élet)történetei. In: Bács-Kiskun Megye Múltjából. Évkönyv 18. (szerk. Tóth Ágnes) Kecskemét, 2003. 19-29.

75. Kulturális rétegződés és társadalmi értékrend a magyar középosztály történetében. In: Társadalom és kultúra Magyarországon a 19-20. században. (szerk.: Vonyó József) Pécs, 2003. 25-45.

76. Középrend vagy középosztály(ok)? Társadalomteremtő fogalomalkotás Magyarországon a reformkortól az első világháborúig. Századok, 2003. 5. 1119-1169.

77. Az aranyjáradék-konverzió kezdetei (1881). Egy nemzetközi értékpapír-tranzakció kutatásának problémái. In: Léptékváltó társadalomtörténet. Tanulmányok a 60 éves Benda Gyula tiszteletére. (szerk.: K. Horváth Zsolt – Lugosi András – Sohajda Ferenc) Hermész Kör – Osiris, Budapest, 2003. 475-502.

78. A „láthatatlan" aláíró. A 4%-os államkötvények jegyzői 1881-ben. Korall 14. 2003. december 54-79.

79. Békebeli agglegénykedések Freystädtler Jenő memoárjában In: Nők és férfiak…, avagy a nemek története. Rendi társadalom – polgári társadalom 16. (szerk.: Láczay Magdolna) Nyíregyháza, 2003. 41-55.

80. Kincstár és konzorcium: a magyar aranyjáradék-konverzió mérlegei, 1881-1884. Aetas, 2004. 1. 74-100.

81. Gentry és zsidó? Társadalmi identitás és előítélet az 1880-as évek Magyarországán. Századvég, Új folyam 31. 2004. 1.  37-61.

82. Performációk I. „Zsidó társadalom" Tiszaeszláron a nagy per előestéjén. Korall 17. 2004. szeptember, 5-42.

83. Bankárok és bürokraták. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósági tanácsa és igazgatósága (1876-1905). Aetas, 2005. 1-2. 93-115.

84. „Egy különleges nap". 1882. április 1., szombat Tiszeszláron. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2005. 2. 199-208.

85. Taksás nemesek Tiszaeszláron a 19. század közepén. Módszertani esettanulmány. In: Emlékkönyv Orosz István 70. születésnapjára. (Szerk.: Angi János, ifj. Bartha János). Debrecen, 2005. 227-243.

86. Osztrák credit – magyar hitel. Az Osztrák Creditanstalt és a Magyar Általános Hitelbank kartellje (1871-1900). Századok, 2005. 5. 1261-1284.

87. Hysteriától a tébolyodottságig. Klára és Emma párhuzamos esettörténete. Korall 21-22. 2005. november, 68-97.

88. Tört-én-ész-történetem. Korall 21-22. 2005. november, 212-218.

89. Solymosi Eszer ruhája. In: Évek és színek. Tanulmányok Fábri Anna tiszteletére hatvanadik születésnapja alkalmából (szerk. Steinert Ágota) Budapest, 2005. 139-151.

90. Nagybirtokok Tiszaeszláron a 19. század második felében (Esettanulmány). In: Agrártörténet – agrárpolitika. Tanulmányok Szuhay Miklós emeritus professzor tiszteletére (szerk.: Búza János et al.) Budapest, 143-155.

91. Tiszaeszlár messzire van…(Adalékok a falusi tér történetiségéhez). In: Kárpát-medence: települések, tájak, régiók, térstruktúrák. (szerk.: Győri Róbert, Hajdú Zoltán) Pécs-Budapest, 2006. 102-123.

92. Biográfia és családtörténet: Solymosi Eszter és családja. In: Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv XVII. Nyíregyháza, 2006. 215-241.

93. A magyar középosztály-teremtés programjai és kudarcai. Fogalomtörténeti áttekintés a reformkor végétől a nagy válság kezdetéig. In: Zsombékok. Középosztályok és iskoláztatás Magyarországon a 19. század elejétől a 20. század közepéig. Társadalomtörténeti tanulmányok. (szerk. Kövér György) Budapest, 2006. 77-161.

94. „Wahrmann és fia" In: Honszeretet és felekezeti hűség. Wahrmann Mór 1831-1892. (szerk.: Frank Tibor) Budapest, 2006. 77-91.

95. A társadalomtörténet „refigurációja", avagy eltűnt főszereplők nyomában. Történelmi Szemle, 2006. 3-4. 235-260.

96. Performációk II. „Nemesi társadalom" Tiszaeszláron a jobbágyfelszabadítás után. Korall 27. 2007. május, 110-151.

97. Önéletrajzi hamisítvány, avagy csalóka emlékezet (Scharf Móric önéletírása) Aetas, 2007. 2. 106-123.

98. Az eszlári telkes jobbágy és leszármazottai. In: Családok, családfák, generációk konferencia. Budapest–Győr, 2008. 165–178. pp.

!