Alapszabály

TISZÁNTÚLI TÖRTÉNÉSZ TÁRSASÁG

az 1989. évi II. törvény és az 1997. évi CLVI. törvény hatálya alá tartozó,
a Hajdú-Bihar megyei Bíróság Tpk.60.174/2005/6. számú jogerős végzése alapján
3085. szám alatt nyilvántartásba vett
közhasznú társadalmi szervezet.

ALAPSZABÁLYA

I.
Általános rendelkezések

A társaság neve: Tiszántúli Történész Társaság
Székhelye: 4026 Debrecen, Déri tér 1.
Működési területe: Magyar Köztársaság
Címe: 4026 Debrecen, Déri tér 1.
Pecsétje: Tiszántúli Történész Társaság *2005*, belső ábrája a 15. században használt országtanács pecsétjének grafikai rajza

II.

1./ A társaság célja: a tiszántúli régiók együttműködése a történettudomány körébe tartozó kutatásokban, természetes és jogi személy tagjai révén a tiszántúli múzeumok, levéltárak, akadémiai kutatóközpontok, felsőoktatási intézmények, stb. közötti kapcsolat megteremtésével és hatékony kihasználásával
– közös kutatási tervek és programok kidolgozása és lefolytatása,
– összehangolt kutatómunka,
– együttműködés a kutatási eredmények közzétételében,
– közös konferenciák, tudományos tanácskozások és emlékülések szervezése,
– a történettudományt és az alföldi régiót érintő pályázatokon részvétel,
– kapcsolatteremtés és tartás más hazai és határon túli szakmai szervezetekkel.

2./ A társaság tevékenysége kiterjed:
– ismeretterjesztő és tudományos előadások szervezésére, rendezésére,
– kiadványok megjelentetésére.
– a társaság együttműködik hasonló hazai és határon túli szervezetekkel.

A társaság közhasznú tevékenységének megjelölése (1997.évi CLVI: tv. 26.§ c./ pontja alapján, az ott meghatározott sorszámokkal):
3. tudományos tevékenység, kutatás,
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
5. kulturális tevékenység,
6. kulturális örökség megóvása,

3./ A társaság kutatási területe: a történelmi Magyarország

4./ A társaság önálló gazdálkodói tevékenységet is folytat, de csak céljai megvalósításához szükséges anyagi fedezet megteremtése érdekében.
5./ A társaság biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásai nyilvánosak, így azokból a tagjain kívül más is részesülhet.

III.
Az társaság tagsága, pártoló tagsága

1./ A társaság tagja lehet minden 18. életévét betöltött természetes személy és az a jogi személy, aki a társaság céljaival egyetért, elfogadja a társaság alapszabályát és önkéntesen részt kíván venni az alapszabályban meghatározott feladtok megvalósításában.

2./ A társaság működését pártoló tagként támogathatják azok a természetes vagy jogi személyek, akik tevékenyen nem kívánnak részt venni a társaság munkájában, de célkitűzéseit anyagilag és erkölcsileg támogatni kívánja.

Mind a rendes tagságnak, mind pedig a pártoló tagságnak a feltételei az alábbiak:
– belépési nyilatkozat kitöltése,
– az alapszabályban foglaltak megismerése, azok kötelezőként elfogadása,
– a társaság közgyűlése által meghatározott tagdíj megfizetésének vállalása.

3./ A társaságba való belépés, abból történő kilépés önkéntes.

4./ A belépési nyilatkozatok elbírálása a társaság vezetőségének hatáskörébe tartozik. Amennyiben a vezetőség elutasító döntését a belépni kívánó tag nem fogadja el, akkor a belépés elfogadásáról a közgyűlés dönt.
5./ A társaságban fennálló tagsági viszony megszűnik:
– a tag kilépésével,
– a tag kizárásával,
– a tag halálával,
– a társaság megszűnésével.

A tag kizárását a társaság vezetősége javasolja a közgyűlés részére, amennyiben a társaság által meghatározott évi tagdíj összegét a tag minden év december 31. napjáig nem fizeti meg. A határidő lejártát követően 30 napos határidő tűzésével a tagdíjat nem fizető tagot fizetési kötelezettségére fel kell szólítani írásban, és ha ezen kötelezettségének ezek után sem tesz eleget, az évi rendes közgyűlés dönt a kizárás kérdésben. A kizárást kimondó határozatot a kizárt tag részére postai úton, írásban kell megküldeni a közgyűlést követő 5 napon belül, azzal, hogy ezen határozat kézhezvételét követő 30 napon belül a kizárást kimondó határozatot a tag bírósági úton támadhatja meg.
6./ A vezetőség kizárja a társaság tagjai közül:
– azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.
A vezetőség tagjainak fegyelmi ügyében a közgyűlés dönt.
A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül a társaság közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.
A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.

7./ A kilépési szándékot a vezetőséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető a vezetőséghez megküldött lemondó nyilatkozatával.

IV.
A társaság tagjainak és pártoló tagjainak jogai és kötelezettségei

1./ A társaság tagja jogosult:
– a társaság közgyűlésén megjelenni,
– a társaság alapszabályának megállapításában, tisztségviselőinek megválasztásában részt venni,
– a közgyűlés egyéb határozatainak meghozatalában részt venni,
– a közgyűlésen véleményt nyilvánítani, indítványokat tenni,
– a társaság bármely szerve jogsértő határozatát annak meghozatalától számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadni,
– a társaság konkrét tevékenységében az elnökség által meghatározott módon részt venni.
2./ A társaság bármely tagja a társaság bármely tisztségére megválasztható.

3./ A társaság tagja köteles:
– az alapszabály rendelkezéseit megtartani,
– a társaság szervei által a jogszabályok és jelen alapszabály keretei között hozott határozatokat végrehajtani,
– a közgyűlés által meghatározott tagdíjat megfizetni,
– a társaság tevékenységében annak jellegétől függő módon, és egyéni lehetőségeivel arányos mértékben részt venni.
4./ A pártoló tag jogai a következők:
– a közgyűlésen tanácskozási joggal való részvétel joga,
– javaslatok, észrevételek tételének joga a társaság működésével kapcsolatosan, (de szavazati joggal nem rendelkeznek, tisztségbe nem választhat, oda nem választható).

5./ A pártoló tag kötelezettsége a társaság céljainak anyagi és erkölcsi támogatása mellett:
– az alapszabály rájuk vonatkozó részének betartása,
– a társaság működésének támogatása,
– a megállapított tagdíj megfizetése.

V.
A társaság szervezete

1./ A társaság legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összességéből áll.

2./ A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlés összehívására általában a társaság vezetősége jogosult. A Társaság közgyűlését lehetőleg min-den évben más helyszínen hívja össze. (Megyei Múzeum Igazgatóságok, Megyei Levéltárak: Békéscsaba, Debrecen, Nyíregyháza, Szeged, Szolnok.)
A közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni a tagok egyharmadának az ok és a cél megjelölése mellett a vezetőséghez benyújtott indítványára is. Amennyiben a vezetőség ezen indítványnak nem tenne eleget, ebben az esetben az érintett tagok maguk is jogosultak a közgyűlés összehívására.

A vezetőség a napirendi pontokat tartalmazó meghívót köteles a közgyűlés napját megelőzően úgy postai úton megküldeni a tagságnak, hogy azt a közgyűlés napját megelőző 10. napon legkésőbb kézhez vegyék.
A közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni a tagok egyharmadának az ok és a cél megjelölése mellett a vezetőséghez benyújtott indítványára is. Amennyiben a vezetőség ezen indítványnak nem tenne eleget, ebben az esetben az érintett tagok maguk is jogosultak a közgyűlés összehívására.

3./ A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelen-ség esetére az eredeti időponthoz képest 15 napon belüli időpontra összehívott megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül, az eredeti napirendi pontokban szereplő kérdésekben határozatképes.

4./ A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagot egy-egy szavazat illet meg. A tagok legalább 1/3-ának javaslata alapján titkos szavazás rendelhető el.

Kétharmados többség szükséges az alábbi tárgykörökben:
– a társaság megalakulásával kapcsolatosan,
– a társaság feloszlatásának, megszűnésének kimondásához,
– az alapszabály elfogadásához, módosításához,
– a közhasznúsági jelentés elfogadásához,
– a társaság tisztségviselőinek megválasztásához,
– a szervezet éves beszámolója jóváhagyásához. (az elnök előterjesztését követően)

5./ A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
– az alapszabály megállapítása és módosítása,
– az éves költségvetés meghatározása,
– a szervezet éves beszámolójának jóváhagyása,
– a vezetőség éves beszámolójának elfogadása,
– a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása,
– a tagdíj meghatározása,
– a közhasznúsági jelentés elfogadása,
– a Társaság elnökének, vezetőségi tagjainak és a Számvizsgáló Bizottság elnökének és tagjainak öt évre történő megválasztása, felmentése, visszahívása és elmozdítása
– a Számvizsgáló Bizottság elnökének a jelentésének elfogadása a pénzügyi gazdálkodás éves ellenőrzéséről.

6./ A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben a hozott határozatokat folyó arab számozással évenkénti bontásban rögzíteni kell. A közgyűléssel kapcsolatos adminisztrációért az egyesület elnöke felelős. A közgyűlésen felvett jegyzőkönyvekbe bárki betekinthet, saját költségén arról másolatot készíthet. A közgyűlésről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a döntése tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya – ha lehetséges személye – megállapítható.

7./ A közgyűlések nyilvánosak, azokon tanácskozási joggal bárki részt vehet.

8./ A közgyűlés döntéseit az érintettekkel postai úton köteles közölni, míg nyilvánosságra a társaság székhelyén lévő faliújság valamint a társaság székhelyén működő polgármesteri hivatal ingyenes hirdetője útján köteles tenni.

VI.
A társaság vezetősége

1./ A társaság végrehajtó szerve a vezetőség, amely két közgyűlés között irányítja a társaság munkáját. Tevékenységéért a közgyűlésnek felelős. A vezetőség 3 főből áll.

A vezetőség tagjait a közgyűlés 5 évre választja meg. A vezetőség tagjai külön szövegezett nyilatkozatban fogadják el a tisztséget és nyilatkoznak a tisztség betöltésére vonatkozó kizáró okok hiányáról, melyek az alábbiak:

A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki ál-tal megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
c) a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezetőségi tag tudomással bír arról, hogy a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezetőségi tagság betöltésének további feltétele a büntetlen előélet és a magyar állampol-gárság.

2./ A vezetőség feladatai az alábbiak:
– a közgyűlés összehívása,
– az egyesületi tevékenység irányítása,
– a közgyűlés előkészítése,
– a költségvetés, éves beszámoló előkészítése,
– a társaság alapszabálya érvényesülésének figyelemmel kísérése,
– döntés tagfelvételi ügyekben,
– döntés a társaság tevékenységét érintő minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe.
3./ A vezetőség terv szerint ülésezik szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal. A vezetőségi üléseket az elnök hívja össze. Az elnök a napirendi pontokat tartalmazó meghívót köteles az ülés napját megelőzően úgy postai úton megküldeni a tagságnak, hogy azt az ülés napját megelőző 5. napon legkésőbb kézhez vegyék.
Az ülés akkor határozatképes, ha azon legalább 2 vezetőségi tag jelen van. A vezetőség a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A vezetőség ülései nyíltak, azon tanácskozási joggal bárki részt vehet.

4./ A vezetőség évente egyszer beszámol a tagságnak az éves tevékenységéről.

5./ A vezetőség köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a vezető szerv döntésének tar-talma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya –, ha lehet-séges, személye – megállapítható.

6./ A vezetőség döntéseit az érintettekkel postai úton köteles közölni, míg nyilvánosságra a társaság székhelyén lévő faliújság valamint az egyesület székhelyén működő polgármesteri hi-vatal ingyenes hirdetője útján köteles tenni.

VII.
A Számvizsgáló Bizottság

1./ A Számvizsgáló bizottság tagjait és elnökét a közgyűlés szavazza meg.
2./ A háromtagú Számvizsgáló Bizottság bármikor, évente azonban legalább egyszer, a közgyűlés megtartása előtt köteles a Társaság pénzgazdálkodását és pénzügyi nyilvántartásait tételesen megvizsgálni, és ennek eredményéről a közgyűlésnek jelentést tenni.
A bizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja, megbízatásuk öt évre szól.
A bizottság tagjai nem lehetnek egyidejűleg a vezetőség tagjai.
A bizottság köteles ellenőrizni az egyesület alapszabályszerű működését, a költségvetés, valamint a testületi szervek határozatainak végrehajtását, az anyagkezelési és a bizonylati fegyelem betartását.
Ha a bizottság ellenőrzése során hiányosságot állapít meg, arról a vezetőséget, súlyosabb esetben a közgyűlést tájékoztatja. A bizottság ez irányú indítványa alapján a rendkívüli köz-gyűlést 30 napon belül össze kell hívni.
A bizottság elnöke és tagjai egyidejűleg nem lehetnek a vezetőség tagjai, illetve nem lehetnek a társasággal munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.

Nem lehet a számvizsgáló bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki:
a) a vezető szerv elnöke vagy tagja;
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat –; illetve
d) az a)–c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója;
e) a közhasznú szervezetekről szóló törvény 9. § (1) bekezdésében foglaltak alapján ki van zárva.

Pénztáros

A Társaság vezetősége által megbízott, megfelelő szakértelemmel rendelkező pénztáros a mindenkori érvényben lévő pénzügyi szabályoknak megfelelően kezeli a Társaság vagyonát. Végzi a könyvelést, a pénzkezelést, eleget tesz a jogszabályokban előírt jelentési és bevallási kötele-zettségeknek. A pénzforgalomról minden évben a közgyűlés megtartása előtt számszerű jelen-tést készít, és azt felülvizsgálat végett a Számvizsgáló Bizottságnak bemutatja.

VIII.
A társaság pénzügyi alapja és gazdálkodása

1./ A társaság pénzügyi alapja a tagsági díjakból, természetes személyek és jogi személyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik.

2./ A társaság tagjai és pártoló tagjai évente a közgyűlés által meghatározott tagdíjat fizetnek. A tagok a közgyűlés által meghatározott tagdíjnál magasabb összeget is fizethetnek tagdíjként. A tagdíjfizetési kötelezettség a belépés napjától kezdődően esedékes.

3./ A társaság tartozásaiért saját vagyonával felel, a társaság tagjai a tagdíj fizetésén túl a társaság tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

4./ A társaság nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

5./ Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

6./ A társaság gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.

7./ A társaság nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmé-vel. Az adománygyűjtés csak a társaság írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. A juttatott adományokat könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

8./ A társaság az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

9./ A társaság
– váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki,
– vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel;
– az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
10./ A társaság működésével kapcsolatban keletkezett valamennyi – közgyűlési, vezetőségi felügyelő bizottsági, egyéb társasági – iratba széles körben bárki betekinthet, azokról saját költségén másolatot kérhet. A betekintési igényt az elnöknél kell írásban bejelenteni, aki ezen igénynek a kérelem kézhezvételét követő 5 napon belül köteles eleget tenni.
A társaság működése nyilvános, valamennyi beszámolóját bárki megtekintheti.

IX.
A társaság jogképessége, képviselete, felelőssége

1./ A társaság jogi személy, amely jogképességgel rendelkezik.

2./ A társaság képviseletére a társaság elnöke jogosult. A bankszámla feletti rendelkezésre az elnök és bármely vezetőségi tag együttesen jogosult.

X.
Nyilvántartási szabályok

A társasága cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell hogy nyilvántartsa. A nyilvántartásokra egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

XI.
Beszámolási szabályok

1./ A társaság köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
A társaság éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

2./ A társaság a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

XII.
Vegyes és záró rendelkezések

1./ A társaság megszűnik, ha
– a feloszlását a közgyűlés kimondja,
– más egyesülettel való egyesülését a közgyűlés kimondja,
– az arra jogosult szerv feloszlatja, illetve megszűnését elrendeli.

2./ A társaság megszűnése esetén vagyonának a hitelezők kielégítése utáni felosztásáról a közgyűlés rendelkezik.
3./ A társaság feletti adóellenőrzést a közhasznú szervezet székhelye szerint illetékes adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig – a közhasznú működés tekintetében – a reá irányadó sza-bályok szerint az ügyészség látja el.

4./ A társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

5./ A társaság alapszabályában nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyve, illetőleg a közhasznú szervezetekről szóló 1997.évi CLVI. törvény rendelkezései az irányadóak.

6./ Jelen alapszabályt a társaság közgyűlése 2005. november 14. napján a 3/2005. sz. határozatával jóváhagyta.

Debrecen, 2005. november 14.

Pozsonyi József
elnök