dr. Bagi Gábor

bagi-g.JPG 

történész, muzeológus

5000 Szolnok, Mikszáth Kálmán u. 14. II/9.

Születési éve: 1960

Munkahelye: Damjanich Múzeum, Szolnok

Tudományos fokozata: kandidátus (1994)

Kutatási területe: Jász-Nagykun-Szolnok megye

középkori és újkori története

1960. január 26-án született Szolnokon. Előbb az Egri Tanárképző Fő­­­is­ko­lán tanult, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem szakán szerezett kitüntetéses diplomát. 1984. július 1-jétől dolgozik a szolnoki Damjanich János Múzeumban, mint történész, muzeológus. Minthogy Jász-Nagykun-Szolnok megye története megíratlan, és levéltári forrásai döntően feltáratlanok, a múzeumba kerülésétől kezdve az e területre vonatkozó történeti források feltárását, illetve az ennek alapján az egyes résztémákat tekintette, illetve tekinti mindmáig alapvetőnek.

Kezdetben a 18-19. századi Jászkun Kerület történetét kutatta. E témakörben készült el 1989-ben doktori dolgozata (A Jászkun Kerület és a reform országgyűlések), illetve 1993-ban kandidátusi értekezése (A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig). Utóbb mindkettő megjelent Szolnokon a múzeum kiadványaként. A társadalom- illetve politikatörténet mellett a területhez kapcsolódóan több gazdaságtörténeti (főképp agrár- és ipartörténeti), kultúr- és művelődéstörténeti, valamint hadtörténeti témát is feldolgozta, de településmonográfiákban is kapott megbízást (Kiskunhalas, Karcag, Kunszentmárton). A további „aprómunka" mellett az elmúlt egy évtizedben folyamatosan gyűjtötte az adatokat a magyarországi, közép-európai, illetve az európai „szabadparaszti társadalmak" feudalizmus kori történetére vonatkozólag. E témával kapcsolatban is több cikket publikált és tervezi egy nagyobb, összefoglaló munka megírását is.

A Jászkunság történetének feltárása mellett a kezdetektől fogva törekedett a mai Jász-Nagy­kun-Szolnok Megye nem úrbéres részei történetének megismerésére. Az elmúlt tíz esztendőben kutatási területe fokozatosan kibővült az egész megye és a Közép-Tiszavidék nem jászkun részeinek (azaz a Magyar Alföld egy jelentős régiója) jó ezer éves múltjára (pontosabban e területeknek az első világháborúig terjedő történetére). E témakörben meglehetősen sok hazai levéltárban kutatott s végezett „alap" anyaggyűjtéseket, amelyeknek később nagy hasznát vette. Aránylag jó adatbázist sikerült összegyűjtenie a megye Mohács előtti történetére vonatkozólag, és jelenleg ennek a török korra vonatkozó (igaz, nem török nyelvű forrásokkal történő) kibővítésével is foglalkozik. Több e vidékre eső település monográfiájában is közreműködött (Tiszaörs, Abádszalók, Szolnok, Tiszaföldvár, Törökszentmiklós, Besenyszög). Ezekben különböző idősza­kok történetével foglalkozott, olykor a honfoglalástól a török hódítás, máskor a török kiűzése és az újjátelepülés koráig, esetenként pedig a 18-19. századi feudáliskor bemutatását is elvégezte.

E munkák eredményeképp az elmúlt években már lehetősége nyílott Jász-Nagykun-Szolnok megye története egyes időszakainak rövidebb-hosszabb terjedelmű összefoglalásaira, ami alapján egy nagyobb lélegzetű megyetörténeti munka megírása kezd körvonalazódni. Emellett a megyeterület Rákóczi-kori történetének összefoglalása, és egy, a megyei történeti kutatások történetét feldolgozó munka is a tervei között szerepel.

                A Tiszazug kapcsán ő készítettem el a Száz Magyar Falu című sorozat Cibakháza kötetét, ami 2001-ben jelent meg. (A társszerző, Szurmay Zoltán a fotóanyagot állította össze.) Cibakházához, illetve a Tiszazughoz kapcsolódóan több hosszabb-rövidebb írása, forrásközlése jelent már meg, illetve van kiadás alatt. Ezek jórészt a Pest Megyei Levéltárban őrzött Földváry család iratanyagán alapulnak. A további tervei között szerepel egy Nagyrév történetével kapcsolatos munka megírása is, másokkal közösen.

Publikációs jegyzékében pillanatnyilag 3 könyv, mintegy 60 nagyobb, közel 40 kisebb tanulmány, és közel 50 hosszabb-rövidebb ismeretterjesztő írás szerepel, amelyek döntő többsége önálló levéltári kutatásokon alapul.

Publikációs jegyzék:

Önálló kötetek:

1.   A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések. (A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei, 47.) Szolnok, 1991. 1-264.pp.

2.   A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig 1745-1848. (A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei, 57.) Szolnok, 1995. 1-286.pp. Újabb kiadás 2005-ben, e sorozat 60. köteteként.

3.   Cibakháza. Száz magyar falu. /Szurmay Zoltánnal közösen./ (Száz magyar Falu Könyvesháza) Budapest, 2001. 1-185.pp.

Tanulmányok:

  1. Egy bácskai kitelepülés történeti háttere. (A tisza-vidéki úrbéres települések kivándorlási kisérletei a Bácskába 1785/1787-ben) In.: Jubileumi Tudományos Ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján. Kisújszállás, 1986. április 19-20. In.: A Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei, 41-42. Szerk.: Kaposvári Gyöngyi – Bagi Gábor. Szolnok, 1989. 131-162.pp.

  2. Pusztamonostor, Tiszasüly, Tiszatenyő, valamint Tiszafüred és Újszász története (az utóbbi kettő társszerzőként). In.: Adatok Szolnok megye történetéből II. köt. Szerk.: Botka János. Szolnok, 1989. 118-131., 386-415., 593-610., 657-670., 815-834.pp.

  3. Követküldés, követi utasítások a Jászkun Kerületben 1790-1811 között. In.: Zounuk, 6. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve Szerk.: Botka János. Szolnok, 1991. 331-350.pp.

  4. Tiszaörs és környékének története a honfoglalástól a török kiűzéséig. In.: Tiszaörs. Tanulmányok a falu múltjából Szerk.: Szabó István. Debrecen, 1992. 75-105.pp.

  5.  Megjegyzések Szolnok ispán történetéhez. In.: Jászkunság, 1992. október. 27-30.pp.

  6. Adalékok Kossuth Lajos és Illéssy János barátságához. In.: Zounuk, 8. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szerk.: Botka János. Szolnok, 1993. 337-348.pp.

  7. Katonáskodás, katonai szolgálat a magyarországi jászoknál a XIII-XIX. században. In.: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. Szerk.: Madaras László és Szabó László. Szolnok, 1993. 247-266.pp.

  8. Thonuzoba és a kemeji besenyő telepítés In: Jászkunság, 1993. 5. sz. 26-29.pp.

  9. Adatok, megjegyzések a redemptus-irredemptus viszony értelmezéséhez a Jászkun Kerületben In.: Zounuk, A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. Szerk.: Zádor Béláné. Szolnok, 1994. 9-29.pp.

10. Adalékok a karcagi határ településeinek és birtokosainak történetéhez a tatárjárástól a török hódítás koráig. In.: A szülőföld szolgálatában. Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére. Szerk.: Gulyás Katalin közreműködésével Bagi Gábor. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei, 49. Szolnok, 1994. 63-74.pp.

11. A Jászkun Kerület településeinek leírása 1750-ben. Zounuk, 10. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szerk.: Zádorné Zsoldos Mária. Szolnok, 1995. 233-284.pp.

12. Ismeretlen irodalmi próbálkozások a XIX. század elejéről. In.: Tanulmányok és Közlemények. Szerk.: Ujváry Zoltán. Debrecen-Szolnok, 1995. 493-499.pp.

13. Abád és Szalók története a honfoglalástól a török kiűzéséig. In.: Abádszalók története. Szerk.: Ujváry Zoltán. Abádszalók, 1996. 90-120.pp.

14. Vallási problémák a Jászkun Kerületben a redempciótól a polgári forradalomig. A Jászkunság összefogása. Tanulmányok a Jászkunság történetéből. Szerk.: Bellon Tibor és Örsi Julianna. Karcag, 1996. 125-144.pp.

15. Egy 1844-es leírás a Jászkun Kerület községi igazgatásáról. Zounuk, 11. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szerk.: Zádor Béláné. Szolnok, 1996. 343-354.pp.

16. Cigányok a Jászságban 1768-ban. Jászsági Évkönyv, 1997. Szerk.: Pető László. Jászberény, 1996. 96-120.pp.

17. Adalékok a jászok kiskunsági pusztáinak benépesüléséhez a XVIII-XIX. században. Migráció és település a Duna-Tisza közén 2. Szerk.: Juhász Antal. Szeged, 1997. 19-36.pp.

18. A szabadparaszti fejlődés magyarországi és európai jellegzetességeihez. In.: Az Alföld társadalma. Az Arany János Múzeum Közleményei VIII. Szerk.: Novák László. Nagykőrös, 1997. 173-185.pp.

19. Alattyán, Abádszalók, Jánoshida, Jászapáti, Jászboldogháza, Jászdósa, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jász­ladány, Jászszentandrás, Jásztelek. Szócikkek a Révay Lexikonhoz. Budapest, I. köt. 6-8., 208.p., X. köt. 653., 704-705., 709-710., 713., 714-715., 719-720.pp.

20. A jászkun redempció. „A Jászság a magyar kultúrában" Konferencia, 1995. Szerk.: Ujváry Zoltán. Jász­kunsági Füzetek, 12. Szolnok, 1998. 15-33.pp.

21. Egy XIX. századi jászsági politikus, kecskeméti Pethes József. „A Jászság a magyar kultúrában" Konferencia, 1995. Szerk.: Ujváry Zoltán. Jászkunsági Füzetek, 12. Szolnok, 1998. 102-109.pp.

22. Az apáti „kis kuruc háború". Társadalmi konfliktusok Jászapátin 1812-1820 között. Tisicum 3. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve X. Szerk.: Szabó László és Tálas László. Szolnok, 1998. 29-46.pp.

23. Jász-Nagykun-Szolnok megye története a török hódítástól a megye megalakulásáig 1526-1876. In.: Jász-Nagykun Szolnok Megye kézikönyve. Szerk.: Novák László. CEBA Kiadó, 1998. 37-42.pp.

24. Adalékok a katonaállítás sajátosságaihoz, eredményeihez a Jászkun Kerületben 1848/49-ben. Szerk.: Zádorné Zsoldos Mária. Zounuk, 13. Szolnok, 1998. 9-39.pp.

25. Szolnok város története a honfoglalástól a szabadságharc bukásáig. In.: Szolnok. A várispánságtól a harmadik évezred küszöbéig. Szerk.: V. Szász József. Budapest, 2000. 9-32.pp.

26. Adatok a Közép-Tiszavidék középkori természeti viszonyaihoz, s a vizek hasznosításához. In.: „Az ezer év a Tisza mentén" című kiállítás tanulmánykötete. Szerk.: Sári Zsolt. Szolnok, 2000. 113-157.pp.

27. Kísérletek a magyarországi szabadparaszti fejlődés fő irányainak megrajzolására, különösképp a XVII-XIX. században. Vármegyék és szabad kerületek I-II. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei, 27. Szerk.: Radics Kálmán. Debrecen, 2001. 181-195.pp.

28. A Jászkun Kerület társadalmának föbb jellemzői 1745-1848 között. In.: Vármegyék, szabad kerületek I-II. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei, 27. Debrecen, 2001. 171-180.pp.

29. Kiskunhalas társadalma a redempciótól a polgári forradalomig (1745-1848). Kiskunhalas története II. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból. Szerk.: Ö. Kovács József-Szakál Aurél. Kiskunhalas, 2001. 355-388.pp.

30. Adalékok Törökszentmiklós (és pusztái) történetéhez a honfoglalástól a török hódítás koráig. Fejezetek Törökszentmiklós múltjából. Szerk.: Selmeczi László – Szabó Antal. Törökszentmiklós, 2001. 139-168.pp.

31. Szolnok visszafoglalása 1685-ben, és jelentősége a török elleni felszabadító háború első szakaszában. In: Zounuk, 16. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szerk.: Zádorné Zsoldos Mária. Szolnok, 2001. 9-38.pp.

32. Jász-Nagykun-Szolnok megye Magyarország közigazgatási térképén. In.: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Millenniumi Emlékkönyv Főszerk.: Botka János. Szolnok, 2001. 19-31.pp.

33. Szentlászlótól Jászszentlászlóig. In.: Tanulmányok Jászszentlászlóról. Szerk.: Szűcs Judit. Jász­szent­lászló, 2001. 27-35.pp.

34. Jász-Nagykun-Szolnok megye történeti vázlata a honfoglalástól a tatárjárásig (895-1241). In.: Szolnoki Tudományos Közlemények V. A Magyar Tudomány Napja alkalmából Szolnokon rendezett konferencia előadásai. Szerk.: Kádár Zoltán, Kertész Róbert. Szolnok, 2001. 61-65.pp.

35. A II. József-féle kataszteri felmérés eredményei a Jászkun Kerületben. In.: Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés. Az Arany János Múzeum Közleményei IX. Szerk.: Novák László. Nagykőrös, 2002. 247-268.pp.

36. Megjegyzések a jászok terjeszkedéséhez a XV. század első felében. In.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22-23-án Szolnokon. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei, 58. Szerk.: Tolnay Gábor. Szolnok, 2002. 125-135.pp.

37. Adalékok, szempontok a puszták jelentőségének megitéléséhez a Jászkunságban (1745-1876). In.: A Jászkunság kutatása, 2000. Tudományos Konferencia a Kiskun Múzeumban. Szerk.: Bánkiné dr. Molnár Erzsébet – H. dr. Bathó Edit – Kiss Erika. Jászsági Könyvtár 5., Kiskunfélegyháza – Jászberény, 2002. 57-68.pp.

38. Tiszaföldvár története a honfoglalástól 1876-ig. In.: Tiszaföldvár. Fejezetek a város történetéből Szerk.: Kelemen Éva – Pató Mária – Szlankó István. Tiszaföldvár, 2002. 39-78.pp.

39. Jász-Nagykun-Szolnok megye történeti vázlata a tatárjárástól a mohácsi vészig (1241-1526). In.: Szolnoki Tudományos Közlemények VI., a Magyar Tudomány Napja alkalmából Szolnokon rendezett konferencia előadásai. Szerk.: Kádár Zoltán, Szabolcsi Róbert, Pelikán Lajos. Szolnok, 2002. CD-ROM.

40. A jász autonómia utóélete. In.: Autonóm közösségek a magyar történelemben. Szerk.: Bánkiné Molnár Erzsébet. Bibliotheca Cumanica 5., Kiskunfélegyháza, 2003.

41. Jász-Nagykun-Szolnok megyetörténeti vázlata a Rákóczi-szabadságharc idején. 1. A szabadságharc kitörése. (1703.) In.: Szolnoki Tudomáynos Közlemények VII., a Magyar Tudomány Napja alkalmából Szolnokon rendezett konferencia előadásai. Szerk.: Kádár Zoltán, Szabolcsi Róbert, Pelikán Lajos. Szolnok, 2003. CD-ROM. 1-8.pp.

42. A Rákóczi-szabadságharc Jász-Nagykun-Szolnok megye területén. In.: Karcagi Kalendárium, 2004. Szerk.: Örsi Zsolt Karcag, 2004. 80-96.pp.

43. A besenyszögi határ településeinek története a honfoglalástól a török hódítás koráig. In.: Tisicum XIII. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve. Szerk.: Horváth László, H. Bathó Edit, Kaposvári Gyöngyi, Tárnoki Judit, Vadász István. Szolnok, 2003. 111-122.pp.

44. Források az úrbérrendezés és a jobbágyfelszabadítás történetéhez Cibakházán. In.: Zounuk, 19. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szerk.: Zádorné Zsoldos Mária. Szolnok, 2004. 303-340.pp.

45. Jász-Nagykun-Szolnok megye történeti vázlata a Rákóczi-szabadságharc idején 2. A főbb hadműveletek és a megye pusztulása 1710-ig. In.: Szolnoki Tudományos Közlemények VIII., a Magyar Tudomány Napja alkalmából Szolnokon rendezett konferencia előadásai. Szerk.: Kádár Zoltán, Szabolcsi Róbert, Pelikán Lajos. Szolnok, 2004. CD-ROM. 1-7.pp.

46. Megjegyzések az állatlétszámok és fajták megoszlásához a Jászkun Kerületben 1745-1848 között. In.: Az Alföld gazdálkodása. Állattenyésztés. A Nagykőrösi Arany János Múzeum Közleményei X., Szerk.: Novák László Ferenc. Nagykőrös, 2004. 315-329.pp.

47. A nemi erkölcs és a statisztika (Adatok és mérhetőség a Jászkunságban 1790-1848 között). In.: Tisicum XIV. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve XIV., Szerk.: Horváth László. Szolnok, 2005. 305-312.pp.

48. A Jászkun Kerület nemesei a polgári forradalom előtt. In.: Jogszabályok – jogszokások. Jászkunság kutatása 2005. Szerk.: Bánkiné Molnár Erzsébet. Bibliotheca Comanica 6., Kiskunfélegyháza, 2005. 145-164.pp.

49. Száz éve halt meg Illéssy János (1861-1905) történész-levéltáros. In.: Zounuk, 20. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve Szerk.: Dr. Zádorné Dr. Zsoldos Mária. Szolnok, 2005. 339-360.pp.

50. A szolnoki vár szerepe a Rákóczi-szabadságharc első éveiben (1703-1706). A Magyar Tudomány Napja alkalmából Szolnokon 2005. novemberében rendezett konferencia előadásai. Szerk.: Kádár Zoltán-Pelikán Lajos-Szabolcsi Róbert. CD-ROM. Szolnok, 2005. 1-8.pp.

51. A Törökszentmiklós melletti kuruc-rác összecsapás 1705. május 24/25-én. Fejezetek Törökszentmiklós múltjából II., Szerk.: Szabó Antal. Törökszentmiklós, 2005. 73-82.pp.

52. Törökszentmiklós és határa az Árpád-korban. In.: Fejezetek Törökszentmiklós múltjából II. Szerk.: Szabó Antal. Törökszentmiklós, 2005. 23-36.pp.

53. Törökszentmiklós igazgatástörténete a kezdetektől 1944-ig. In.: Fejezetek Törökszentmiklós múltjából II. Szerk.: Szabó Antal. Törökszentmiklós, 2005. 83-106.pp.